A november 5-i választás óta amerikaiak hada csatlakozott a demokrata ellenálláshoz, amelynek célja az érkező republikánus elnök politikájának blokkolása, elsősorban jogi eszközökkel.

A demokraták azzal vágtak neki a november 5-i választásoknak, hogy egy második Trump-elnökség az amerikai demokrácia végét jelentené. Nemcsak az elnökválasztáson maradtak alul, de elveszítették többségüket a szenátusban is. A képviselőházban minimálisra csökkent, de megmaradt a republikánus többség. A demokraták most attól tartanak, hogy a trifecta, azaz hármas győzelem birtokában a konzervatívok a Donald Trump első elnöki ciklusában nem látott agresszivitással próbálják meg lebontani a Biden-kormányzat vívmányait, miközben igyekeznek érvényre juttatni saját politikáikat.

Az elmúlt hetekben demokrata jogászok hada elemezte részletekbe menően a konzervatív közpolitikák alapjának tekintett Project 2025-öt, illetve próbált körvonalazni egy válaszstratégiát, amely keresztülhúzhatja vagy legalább lelassíthatja az érkező republikánus elnök terveit. Civil jogvédő csoportok több száz ügyvédje áll készen arra, hogy bírósági beadványokat nyújtson be; munkájukat a demokrata vezetésű államok kormányzói és főügyészei koordinálják, írta a formálódó ellenállás kapcsán a New York Times.

A Politico beszámolója szerint a demokraták készülődése már hónapokkal a választások előtt elkezdődött, ami annak a jele, hogy a demokrata vezetők egyáltalán nem vették biztosra Kamala Harris győzelmét novemberi 5-én.

Ugyanaz, csak másként

Első ciklusa idején, de főleg azután Trump gyakran kárhoztatta a mély államot („deep state”), a szövetségi adminisztrációt működtető sok tízezer hivatásos közszolgát, amiért tudatosan gáncsolták a közpolitikai döntéseit. Ennek megfelelően a konzervatívok már közvetlenül a 2020-as választási fiaskó után elkezdtek készülni a 2025-ös visszatérésre, hogy lehetőleg ne ismétlődjenek meg az első Trump-mandátum kudarcai. Ezzel függhet össze, hogy a fontosabb kormányzati posztokra jelölt személyek – nem egyszer csodabogarak – legfőbb ismérve a megválasztott elnökkel szembeni lojalitás.

Az egyik fontos pozíció az igazságügyi miniszteré, ugyanis a legfőbb ügyészként is működő politikus feladatai közé tartozik a kormányzati politikák védelme, illetve az azok végrehajtását megtagadók felelősségre vonása. Trump első választása Matt Gaetz floridai kongresszusi képviselőre esett, ő azonban kénytelen volt visszalépni szexuális visszaélések gyanúja miatt. Az újabb jelölt, Pam Bondi korábban Florida főügyészeként megpróbálta érvényteleníteni, majd gyengíteni Obama egészségbiztosítási törvényét, illetve ellenállt a melegjogok bővítésének. Ha nagyon eredményes nem is volt, a tettrekészségét bizonyította.

A kampány során Trump világossá tette, hogy második elnöki megbízatása alatt végre akarja hajtani mindazokat a politikákat, melyeket korábban jogi eszközökkel megakadályoztak a demokrata vezetésű államok és különféle jogvédő csoportok. Tervei között szerepel egyebek mellett a tartózkodási engedély nélküli bevándorlók millióinak összegyűjtése és kitoloncolása, valamint a kőolaj- és földgázkitermelést akadályozó környezetvédelmi szabályok érvénytelenítése. Kijelentette, hogy bevetné a hadsereget a határok biztosítása, illetve a lázongások és a bűnözés elfojtása érdekében. A demokrata irányítás alatt álló nagyvárosokban szintén katonákkal fogdostatná össze az illegális migránsokat.

Ezúttal nehezebb lesz

2017–2021 között a demokrata ellenállás kezére játszott, hogy a jogszabályokat „hanyagul szövegezték meg”, idézte fel Bob Ferguson, Washington állam főügyésze a New York Timesnak. Ferguson szerint az első Trump-kormányzat rendeleteit „mintha nem is látta volna jogász”, sorra buktak el a bíróságokon. De a republikánusok tanultak a múltbeli kudarcokból, az új Fehér Házból érkező kezdeményezések „várhatóan nem hordozzák majd ugyanazokat a hibákat”.

Hasonló véleményen van Erwin Chemerinsky, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) jogi fakultásának dékánja, aki a liberális újságnak elmondta: vérre menő jogi küzdelmekre számít a demokrata vezetésű államok és a Trump-kormányzat között, „amelyek átformálhatják a föderáció és az államok kapcsolatait”. Arra utalt, hogy a Fehér Ház vélhetően különböző szövetségi finanszírozások megvonásával próbálja majd rákényszeríteni az állami kormányokat, hogy gyűjtsék össze a kitoloncolandó illegális bevándorlókat. Több demokrata kormányzó máris jelezte, hogy nem tenne eleget a felszólításnak. A forrásvisszatartásról korábban már ítéletet mondott az igazságszolgáltatás – elmarasztalva a Trump-adminisztrációt –, de a szakértő szerint nem kizárt, hogy a kérdés újfent a bíróságok napirendjére kerül. A Trump-adminisztráció felvetheti a szövetségi jog elsőbbségének kérdését például a környezetvédelmi normák, az abortusz vagy a transznemű gyerekek jogait illetően.

Ráadásul Trump ezúttal kevesebb politikai és jogi korlátozással néz szembe, mint első kormányzása idején. A konzervatívok nemcsak a kongresszus két házát uralják, de a legfelsőbb bíróságon is 6:3-as többséget alkotnak, hívta fel a figyelmet William Tong, Connecticut állam főügyésze.

Rob Bonta kaliforniai főügyész optimistább kollégáinál. Derűlátását arra alapozza, hogy „a törvénysértés része a Trump-brandnek”. „Ha nem szegi meg a törvényt, akkor nem tehetünk semmit (ellene), és akkor egy törvénytisztelő elnök lesz. De nem erre számítunk” – mondta Bonta a Politico szerint.

Phil Weiser, Colorado főügyésze szintén bizakodó a tekintetben, hogy a demokraták ismét sikerrel blokkolhatják Trump számos kezdeményezését, még akkor is, ha a kormányzat felkészültebb lesz, mint négy éve. Noha a legfelsőbb bíróság bizonyos kérdésekben várhatóan Trump mellé áll majd, meglátása szerint a bírák kitartanak majd az olyan alapvető elvek mellett, mint a szólásszabadság vagy a hatalmi ágak szétválasztása.

A Times szerint végső esetben a demokraták megkísérelhetik megkerülni a szövetségi kormány döntéseit. Ilyenre volt példa Trump első ciklusa idején is. Amikor az elnök blokkolni próbálta Kaliforniában a járművekre érvényes, az általánosnál szigorúbb kibocsátási szabványokat, az állami hatóságok titokban megállapodtak a legnagyobb autógyártókkal. A Ford, Volkswagen, Honda, BMW vállalta, hogy a Kalifornia által korábban megszabott normák szerint csökkenti a kipufogógázok károsanyag-tartalmát akkor is, ha a szabályozás enyhül a szövetségi kormányzat beavatkozása nyomán. Ezúttal a belső égésű motorok 2035-ra bejelentett kivezetése miatt várható jogvita az érkező kormányzat és Kalifornia között.

Nemcsak demokrata tisztségviselők és jogászok, hanem aktivisták százezrei is készülnek a második Trump-kormányzatra. Az egyik legjelentősebb a Leah Greenberg és férje, Ezra Levin által alapított Indivisible (magyarul: megoszthatatlan) nevű mozgalom. Az aktivista csoportok laza koalíciója azzal hívta fel magára a figyelmet az első Trump-adminisztráció idején, hogy elárasztotta e-mailekkel és telefonhívásokkal a republikánus törvényhozókat, és így sikerült visszafordítani a döntést számos fontos kérdésben. Levin elismeri, hogy ezúttal nehezebb lesz nyomást gyakorolni a kongresszusi többségre. A koalíció új kisokosa ezért a helyi törvényekre és közpolitikákra – például az abortusztilalmakra – összpontosít, illetve arra, hogy a 2026-os félidős választásokon a demokraták visszaszerezzék a többséget a képviselőházban vagy a szenátusban – „potenciálisan a frusztrált republikánus szavazók támogatásával”.