Az amerikai választások újfent visszaigazolták, hogy kialakulóban van egy ideológiai szakadék a fiatal nők és férfiak között. Míg előbbiek inkább baloldali, progresszív értékeket képviselnek, utóbbiak egyre nagyobb arányban konzervatívok.

Joe Rogan, The Nelk Boys, Adin Ross, Theo Von, Bussin’ With The Boys. A felsorolt nevek egy átlagos amerikainak sem mondanak sokat, mégis kiemelt helyet kaptak a kedden újraválasztott elnök győzelmi beszédét követő köszönetnyilvánításokban. Az amerikai alternatív nyilvánosság sztárjairól van szó, akik többmilliós követőtáborral rendelkeznek elsősorban a 30 év alatti fiatalemberek körében, és a választások előtt platformot biztosítottak Donald Trumpnak.

Részben nekik köszönhető, hogy a volt és jövendőbeli republikánus elnök több fiatal szavazatát zsákolta be, mint bármelyik republikánus elnökjelölt 2008 óta. Az NBC News exit pollja szerint Trump a fiatalok körében általában is felülmúlta Kamala Harrist, mégpedig 2 százalékponttal. Ez nem tűnik soknak, viszont ha figyelembe vesszük, hogy 2020-ban az akkori demokrata jelölt, Joe Biden még 11 százalékponttal verte Trumpot ebben a választói szegmensben, akkor már jelentős elmozdulásról beszélhetünk. Ezt úgy tudta összehozni, hogy a fiatal nők körében 24 pontra csökkentette a 2020-ban még 35 pontos demokrata előnyt, a diplomával nem rendelkező fiatal fehér férfiaknál pedig 56–40 arányban lekörözte Harrist.

A választási eredményekben megmutatkozó szétfejlődés gender és politikai értékek alapján nem teljesen váratlan. A The New York Times és a Siena College két országos felmérése nem sokkal az elnökválasztás előtt jelentős eltérést jelzett a 30 év alatti férfiak és nők pártpreferenciái között. Előbbiek 12 százalékponttal nagyobb arányban támogatták a republikánus jelöltet, utóbbiak 42 ponttal többen foglaltak állást a demokrata alelnök mellett.

A kampányban Donald Trump tudatosan udvarolt a Z-generációhoz tartozó, nagyjából 1995 és 2009 között született fiatal férfiaknak. Szakértők ugyanakkor úgy vélték, hogy próbálkozása nem kecsegtet különösebb sikerrel, ugyanis a csoport tagjai – miközben imponál nekik a republikánus politikus felvágása és tiszteletlen stílusa – egyszerűen nem szoktak elmenni szavazni. Már elérni is nehéz őket. Mint kiderült, ez mégis sikerült a Trump-kampánynak – úgy, hogy miközben visszautasította a hagyományos média meghívásait, a jövendő elnök elment a többnyire fiatal és elsősorban nem diplomás férfiak által hallgatott, nézett podcast műsorokba.

Elemzők nehezen láthatták előre a mozgósítás sikerét, hiszen a választások előtt közzétett pártregisztrációs adatok éppenséggel a fiatal férfiaknak a fent említett alacsony fokú aktivitását igazolták vissza. A fiatal nők közül kétszer többen regisztráltak demokrata szavazóként (41%), mint republikánusként (18%), miközben a férfiak nagyjából egyenlően oszlottak meg a két párt között (28–27%). Ha ezeket a számokat összevetjük a választás napján készült exit pollok eredményeivel, világossá válik, hogy a várakozásokkal ellentétben Trumpnak sikerült megszólítania a pártfüggetlen, politikai szempontból korábban inaktív fiatal férfiakat.

Egyedüllét-járvány

Közvélemény-kutatók már korábban jelezték, hogy kialakulóban van egy ideológiai szakadék a fiatal férfiak és nők között. Miközben az ifjú hölgyek nagyobb arányban vallanak baloldali, progresszív értékeket, a fiatal férfiak egyre konzervatívabbá válnak. Olyan trendről van szó, amely független Kamala Harris személyétől és az amerikai elnökválasztástól, ellenben – mint lennebb látni fogjuk – nagyon sok köze van Donald Trumphoz.

A Gallup szeptemberben közölt tanulmánya szerint a 18 és 29 év közötti nők már az ezredfordulón nagyobb valószínűséggel vallották magukat liberálisnak, mint férfi társaik, de a különbség jelentéktelen volt. A következő másfél évtizedben elindult egy lassú eltolódás, 2016-tól pedig ugrás következett be a fiatal nők liberális identitásában. Ma körülbelül 40 százalékuk vall progresszív álláspontot olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az abortusz, egészségbiztosítás, adók, fegyvertartás, míg csupán 19 százalékuk mondja magát konzervatívnak. A fiatal férfiak nézetei alig változtak, 25 százalékuk vallja magát liberálisnak és 30 százalékuk konzervatívnak.

A fiatal nők aktivizmusát egyes szakértők, köztük a New York Times által idézett Melissa Deckman politikatudós valóságos „politikai forradalomként” írta le, amelyet Donald Trump megválasztása és a #MeToo mozgalom indított el, majd az abortuszjog alkotmányos védelmének eltörlése felerősített.

A Z-generációhoz tartozó lányok a teljes nemi egyenlőség tudatában nőttek fel, azonban ennek ellentmondva a fenti fejlemények azt üzenték számukra, hogy a szexizmus mégsem a múlté. Ez arra ösztönözte őket, hogy politikailag aktívvá váljanak, mivel a neveltetésüknél fogva hisznek abban, hogy képesek változást elérni – magyarázta Deckman.

Most hasonló jelenséget észlelhetünk a Z-generációs férfiaknál, bár a mozgatórugók nyilván mások.

A témát kutató valamennyi felmérésekben megjelenik, hogy a 30 év alatti fiatalemberek egyre jobban aggódnak a gazdasági helyzetük és az ebből adódó státuszromlás miatt. Az oktatásban végbemenő átalakulások eredményeként a fiúk kisebb arányban tanulnak tovább, ennek következtében felnőttként kevesebbet keresnek – már aki el tud helyezkedni – és nehezebben találnak párt maguknak. Az anyagiakon túl utóbbinak köze van a „kapcsolati standardok emelkedéséhez”, ahogy azt a Psychology Today cikke megfogalmazza. A függetlenné váló lányok válogatósabbak, hiszen már nemcsak anyagilag, de a mesterséges megtermékenyítés terjedésével az anyaság szempontjából sem függenek a férfiaktól. A heteroszexuális férfiak randevúzási lehetőségei csökkennek, partner helyett növekvő arányban élnek a szüleikkel.

Pszichológusok a tömeges elmagányosodással magyarázzák az öngyilkosságok növekvő számát az Egyesült Államokban. Tavaly többen vetettek véget önkezükkel az életüknek (49 ezren), mint ahányan elhunytak közúti balesetben (43 795). Az öngyilkosság közel negyven százalékkal nőtt 2010 és 2023 között a 25-34 évesek körében, tavaly a második halálozási ok volt ebben a korosztályban.

Globális jelenség

A Gallup felméréseit elemezve alapján Alice Evans, a Stanford Egyetem kutatója kimutatta, hogy nemcsak az Egyesült Államoknak tátong hatalmas szakadék a fiatal nők és férfiak között, a tendencia világszerte észlelhető.

Németországban például 30 százalékpontnyi különbség van az egyre konzervatívabb férfiak és az egyre progresszívebb női kortársaik között, az Egyesült Királyságban 25 pont a különbség. Lengyelországban tavaly a 18-21 éves férfiak csaknem fele támogatta a szélsőjobboldali Konföderáció pártot, míg az azonos korú fiatal nők mindössze hatoda. Érdekes módon még mélyebbek a nemek közötti szakadékok a világ más részein – Dél-Koreában, Kínában vagy például Tunéziában.