Bukott Finnország miniszterelnöke: NATO-tagság jobbrafordulással
A kormánykoalíció tagja lehet Helsinkiben a nyíltan bevándorlásellenes Finnek Pártja, miután egy hajszál választotta el a vasárnapi megmérettetés megnyerésétől. A jobboldali előretöréssel párhuzamosan bukott a fiatal kora és csinos megjelenése miatt Európa egyik sztárpolitikusának számító Sanna Marin miniszterelnök. A jobbra forduló Finnország keddtől a NATO tagja.
Kevésnek bizonyult a finneknél Sanna Marin miniszterelnök fiatalos lendülete, megnyerő mosolya és divatos bőrdzsekije, elvesztették a vasárnapi parlamenti választásokat a Finnországot az utóbbi négy évben kormányzó szociáldemokraták. Óriási eredményt ért el ugyanakkor az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Finnek Pártja (korábban Igaz Finnek néven voltak ismertek). A rendkívül szoros eredményt hozó megmérettetést a Petteri Orpo vezette Nemzeti Koalíció (NCP) nyerte 20,8 százalékos eredménnyel. A radikális Finnek Pártja is elérte a húsz százalékot (20,1), s kevéssel szorultak a harmadik helyre a szociáldemokraták (19,9).
A finn kormány megítélésének nem tett jót az a botrány sem, ami a két héttel a választások előtt robbant ki, Az ellenzék élesen bírálta a kabinetet, miután a fiatal miniszterelnök, Sanna Marin Kijevben gyakorlatilag odaígérte az ukránoknak a Finnország nemzetvédelmi ászának számító vadászgépeket, az F/A–18-as C/D Horneteket (Lódarazsakat). Tette azt úgy, hogy előtte nem kérdezte meg a parlament illetékes bizottságát, de még a védelmi minisztert, valamint a katonai és polgári hírszerzést sem.
Bugnyár Zoltán, a Hír TV és a Magyar Nemzet Finnországot is lefedő uppsalai tudósítója a megmérettetés eredményeinek okaival kapcsolatban a Maszol megkeresésére azt mondta, a gazdasági válság Finnországot is érintette, a magas infláció és a háborús fenyegetettség kihatott a finnek mindennapjaira, aminek eredményeként egyértelműen a jobboldali politikai erők felé fordultak. Az újságíró nem tartotta meglepetésnek a Finnek Pártja előretörését, a felmérések már jó ideje jelezték a radikálisok növekvő népszerűségét. „A finnek tartanak attól, hogy Svédország sorsára jutnak a migráns hátterű bandák háborúja, a lövöldözések és a robbantgatások mindennaposak. Svédországban már a lakosság húsz százalékát teszik ki a bevándorlók, Finnországban ez az arány még csak tíz százalék” – mondta a tudósító. Hozzátette: most a finneknél hasonló politikai átrendeződésnek lehetünk tanúi, mint ami nemrég a svédeknél történt.
Mint arról a Euronews is beszámolt, a Finnek Pártja esetében nagy figyelmet kapott a 31 éves Laura Jokela képviselőjelölt választási szórólapja. A röplap bal oldalán a jelölt félarcú képe volt látható, jobb felén pedig a politikus arcát burka takarta. „Szeretsz külföldre utazni Helsinkitől keleti irányba?" - szólt a Svédországra utaló szlogen. „Ha valaki rasszistának érzi a képet, felteheti magának a kérdést, hogy miért érzi így magát. Ha az ok egy burkát viselő finn nő, akkor elgondolkodhat a saját előítéletein, hogy miért okoz ez negatív érzéseket" - magyarázta választási szórólapját Jokela, aki azt mondta, halálos fenyegetéseket kapott „A szabad eszmecsere és a demokrácia védelmének egyetlen módja a jövőben, ha a kellemetlen dolgokról is merünk beszélni. Még akkor is, ha valaki meg akar ölni” – fogalmazott Jokela.
Ami a választásokat követő kormánykoalíciós esélyeket illeti, Bugnyár Zoltán úgy látja, bár nem lenne példa nélküli Finnországban a konzervatívok és a szociáldemokraták együttműködése, most a jobboldali szövetségre van nagyobb esély, azaz a Nemzeti Koalíció a Finnek Pártjával közösen kormányozhat. Miután együttesen sem tudnak abszolút többséget tudni maguk mögött parlamentben, várhatóan további két kisebb párttal egészül ki a koalíció. A tudósító azt is elmondta, hogy Finnországban nem volt vita a nagyobb pártok között az ország NATO-csatlakozását illetően. Bár korábban a radikálisok ellenezték a katonai szövetségi tagságot, az utóbbi időben változtattak álláspontjukon, akárcsak svéd társaik.
Finnország egyébként kedden a NATO 31. tagjává válik. Ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján. A finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál. Az orosz külügyi tárca bejelentette, hogy Finnország csatlakozása fordulópontot jelent, ezért a Kreml is megerősíti katonai jelenlétét az érintett területeken.
CSAK SAJÁT