Míg a gyors török ratifikáció ígéretével a zsebében Finnország csupán egyetlen lépésre van a NATO-tagságtól, Svédország egyelőre aligha számíthat az észak-atlanti katonai szövetséghez való csatlakozásra. A Magyarország ellen megfogalmazott korábbi svéd politikai támadások miatt a magyar parlament tovább késlelteti a skandináv állam felvételének támogatását, a nagyobb gondot viszont Törökország határozott elutasítása jelenti a svédek számára. 

Finnországot egy, Svédországot két NATO-tagország parlamenti ratifikálása választja el a csatlakozástól. Hétfőn a magyar országgyűlés – a kormánypártok egységes támogatásával – megszavazta a finn felvételt, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig nemrég kijelentette: országa készen áll Helsinki tagságának megszavazására. Ankarai kormányzati körökből érkező értesülések szerint április közepéig megszülethet a döntés.

A svéd csatlakozással kapcsolatban ugyanakkor nem változott a török álláspont. Erdogan megismételte korábbi álláspontját, miszerint „Svédország kitárta a karját a terroristák felé”, akik most is szabadon mozognak és tüntetnek Stockholm utcáin, valamint továbbra sem adta ki Törökországnak az általuk kért „kurd terroristákat”. 

De miért késik Magyarország rábólintása a svéd tagságra? „Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz” – fogalmazott Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Jelezte: a képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert az elmúlt években stockholmi kormányzati szereplők sportot űztek a magyarországi demokrácia állapotának megkérdőjelezéséből. Azt mondta, kerülik az állásfoglalást svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében.

Kovács Zoltán, a budapesti kabinet nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára az About Hungary portálnak három okot jelölt meg a magyar parlament ratifikálási hezitálásával kapcsolatban: „Svédország folyamatosan aláássa a kapcsolatokat, omladozik az erkölcsi felsőbbrendűség trónja, valamint hiányzik a figyelem és a tisztelet.”

Kovács szerint a svéd politikusok többször is előszeretettel támadták Magyarországot diplomáciai eszközökkel, és ezzel politikai befolyásukat a „magyar érdekek sérelmére” használták. A 24.hu által idézett államtitkár a többi között példaként említette a jelenlegi miniszterelnök, Ulf Kristensen 2021-es kijelentését, miszerint az EU-nak meg kell törnie Magyarországot, azaz nyomást kell gyakorolnia a kormányra és támogatnia kell az erősödő ellenzéket. Az államtitkár szerint Törökország aggodalmait is figyelembe véve immár nem maradt sok mozgástér Svédország számára, legalábbis mindaddig, amíg „nem kezdenek változtatni a hangnemükön”. 

A magyar kormány részéről közben többször elhangzott, hogy támogatja Svédország NATO-csatlakozását. Pozitívan nyilatkozott az ügyben a köztársasági elnök is. Novák Katalin, miután aláírta a Finnország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt, közösségi oldalán azt írta: „Remélem, hogy az Országgyűlés ugyanilyen bölcs döntést hoz Svédország kérelméről is”. A magyar államfő egyébként szerdán a Magyarország és Törökország közötti diplomáciai kapcsolatok százéves évfordulója alkalmából Ankarába utazott, ahol találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is. 

Svédország és Finnország tavaly május 18-án jelentette be, hogy csatlakozni szeretne az Észak-atlanti Szerződéshez, és júniusban a madridi NATO-csúcson formálisan is benyújtották kérelmüket. Törökország már akkor jelezte: feltételeket szab a két skandináv országgal szemben. Az elsősorban a szír terrorizmussal és fegyverszállítással kapcsolatos kérdéseket érintő vállalásokról háromoldalú megállapodást írta alá a felek. A török–svéd viszonyt a januári stockholmi török nagykövetség előtti Korán-égetés mérgesítette el. Ezt követően Erdogan világossá tette Svédország NATO-tagságának elutasítását. A leghangsúlyosabb török vád szerint Stockholm szabad tevékenységet engedélyez a terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) aktivistáinak.