Sikeresek voltak az orosz kémtevékenység „megszorongatása” érdekében tett erőfeszítések, a tavaly elrendelt kiutasítások és a vízummegvonások révén hatékonyan visszaszorult az orosz hírszerzés Finnországban – közölte a finn biztonsági hírszerző szolgálat (SUPO) csütörtökön.

„A (finnországi) orosz hírszerző központ körülbelül felére csökkent a tavalyi év során” – ismertette tevékenységük eredményét Antti Pelttari, a SUPO igazgatója. Aláhúzta, hogy a leghatékonyabb eszköznek a kémkedéssel gyanúsított tisztségviselők kiutasítása, valamint a vízumkérelmek elutasítása bizonyult, és a határátlépés szigorítása is jelentős mértékben aláásta az orosz kémek finnországi tevékenységét.

A SUPO igazgatója kiemelte, hogy a külföldi orosz hírszerzés legfőbb eszköze a diplomáciai fedésben végzett kémkedés. Hozzátette, hogy a megszorítások következtében Moszkva igyekszik alternatív hírszerzési eszközökhöz nyúlni, mint például a kiberkémkedés.

A hírszerző szolgálat szerint Oroszország és Kína is azon országok közt van, amelyek a legaktívabban alkalmaznak hírszerző műveleteket saját érdekükben és Finnország ellen ténykedve.

Az 5,5 milliós népességű északi ország tavaly májusban benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, Svédországgal együtt. Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös szárazföldi határa van Oroszországgal, az európai uniós tagállamok közül ez a leghosszabb. A SUPO korábbi közleménye szerint NATO-tagállamként Finnország még inkább az orosz hírszerzés célpontjává válhat.