Klaus Iohannis nem támogatja a fegyveres beavatkozásokat Ukrajnában, ez az álláspont pedig hasonlít a magyar kormány nézetére, így ha a választás Mark Rutte és a jelenlegi román államfő között dől el, Magyarország valószínűleg Iohannist fogja támogatni - jelentette ki a Maszolnak Sárdi Gergő, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány biztonságpolitikai és fegyverkezési témákra szakosodott elemzője a NATO-főtitkári posztért zajló verseny kapcsán. 

Azt kérdeztük a magyarországi szakértőtől, hogy miután az elnök példa nélküli önjelölése aligha történt kizárólag saját elhatározásból, kik állhatnak mögötte, kiknek a támogatására számíthat? Sárdi Gergő elmondta: Iohannis főbb támogatói a közép- és kelet-európai tagállamok lehetnek, amelyek saját bőrükön érzik a közeli háború hatásait és egy olyan jelöltet támogatnának szívesebben, aki ellenzi a lehetséges eszkalációhoz vezető katonai támogatásokat.

Azon felvetésünkre, hogy van-e esélye Ruttéval szemben, illetve mi dönthet Jens Stoltenberg utódjának kiválasztásakor, az elemző emlékeztetett rá: a főtitkár kiválasztására nincs hivatalos eljárás. „A kiválasztás a tagországok közötti informális diplomáciai konzultációk útján történik, amelyek jelölteket állítanak a posztra. Az eddigi példáknak megfelelően a posztra egy európai, jelentős szakmai háttérrel rendelkező személyt választanak a tagok. Jelenleg a tagállamok közel kétharmada, több mint húsz NATO-tagállam kész támogatni Ruttét (köztük az Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország és Németország), ugyanakkor addig nincs megerősített döntés, amíg nem születik konszenzus egy jelöltről. Itt nagy szerepe lehet azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem foglaltak állást a témában, vagy éppen ellenzik a leköszönő holland kormányfőt” - fogalmazott a szakértő.

Sárdi Gergő elmondta: Magyarország már közölte, nem tud támogatni egy olyan jelöltet, aki korábban az ország térdrekényszerítéséről beszélt, valamint arról, hogy az országnak nincs többé helye az EU-ban. „Ugyanakkor a NATO és a tagállamok érdeke az egység felmutatása, ennek okán gyorsan túl kell lépniük a vitákon. Az már látható, hogy a konszenzus elérése Rutte személyében egy nehéz politikai játszma lenne, azonban Iohannis egy olyan jelölt lehet, akit minden tagállam támogatni tudna, ezzel lehetővé téve a gyors konszenzus kialakulását. Ez kritikus fontosságú az egység bizonyítására az ukrajnai háborúra tekintettel. Továbbá látható, hogy a háború miatt a kelet-európai országok szerepe megnőtt, amit egy kelet-európai főtitkár tovább erősíthetne” - hangsúlyozta az elemző.

Ismert Magyarország elutasító álláspontja Mark Ruttéval kapcsolatban, Klaus Iohannis esetleges támogatásáról viszont egyelőre nincs hír. Rábólintana-e Magyarország Iohannisra? - kérdeztük a szakértőt. Sárdi Gergő arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia elnök nagy vihart keltő  nyilatkozatára, miszerint a nyitva kell hagyni a NATO-csapatokat Ukrajnába küldésének lehetőségét. Klaus Iohannis is reagált. 

„A montenegrói köztársasági elnökkel folytatott bukaresti sajtóértekezleten kiemelte, nem vetődhet fel, hogy NATO-küldetésként küldjenek harcoló egységeket Ukrajnába, mivel Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Klaus Iohannis válaszaiból látható, hogy sokféle módon segíti Románia a továbbiakban is Ukrajnát, azonban nem támogatja a fegyveres beavatkozásokat. Ez az álláspont hasonlít a magyar kormány nézetére, így ha a választás e két jelölt között dől el, Magyarország valószínűleg az eszkaláció elkerülését preferáló Iohannist fogja támogatni szemben azzal a jelölttel, aki a fegyveres segítségnyújtást favorizálja - például az F-16-os vadászgépek Ukrajnába küldésének ígéretével - és éles kritikával illette az Magyarországot” - fogalmazott Sárdi Gergő.