Irán az interneten, kriptós fizetésekkel és amatőr beszervezésekkel próbál hírszerzési hálót építeni Izraelben. A másik oldalon azonban a Moszad egészen más léptékben játszhatott: ha a friss amerikai sajtóbeszámolók helytállóak, Magyarország az iráni-izraeli hírszerzési háború egyik váratlan színterévé vált.

Az izraeli-iráni titkosszolgálati háborúban az elmúlt években két egészen eltérő módszer rajzolódott ki. Irán olcsó, gyors és tömeges online beszervezésekkel próbál információt gyűjteni Izraelben. A Moszad viszont a friss amerikai sajtóbeszámolók szerint egy sokkal merészebb műveleten dolgozhatott: kapcsolatot építhetett Mahmúd Ahmadinezsáddal, Irán korábbi elnökével. A történet egyik legkényesebb része Budapesthez vezet. A New York Times értesülései szerint a volt iráni elnök magyarországi látogatásai nem csupán egyetemi programokról szóltak, hanem titkos találkozók fedésére is szolgálhattak.

Irán Izrael elleni hírszerzése ma már nem kizárólag profi ügynökökre épül. Az izraeli hatóságok az elmúlt időszakban több olyan ügyet tártak fel, amelyben iráni megbízók Telegramon, WhatsAppon vagy közösségi médián keresztül kerestek meg hétköznapi embereket. A módszer egyszerű: először apró, ártalmatlannak látszó feladatokat adnak, majd a megbízások fokozatosan komolyabbá válnak. Graffitik, plakátok, fotók, épületek filmezése, csomagok elrejtése, katonai objektumok vagy közszereplők lakcímeinek feltérképezése. A fizetség gyakran kriptovalutában érkezik, nem nagy összegben, de elég ahhoz, hogy pénzzavarban lévő vagy könnyen befolyásolható embereket mozgasson.

Ebbe a sorba illeszkedik Eli Lavon ügye is. A 21 éves amerikai ultraortodox diák Jeruzsálemben élt, és a vád szerint egy Telegramon látott álláshirdetés után került kapcsolatba iráni megbízókkal. Feladatokat kapott, több telefont és több Telegram-fiókot használt, a munkáért pedig összesen nagyjából 1 400 dollárnyi kriptovalutát kapott. Az ügy azért különösen fontos, mert ő az első amerikai állampolgár, akit ebben az új iráni beszervezési hullámban Izraelben megvádoltak.

Kapcsolódó

Irán „bűnrészesség” miatt vár elszámolást Bukaresttől

Mark Rutte állítása szerint a bukaresti repülőtér csökkentette a kereskedelmi járatok számát, hogy helyet adjon az akció keretében használt légi utántöltő repülőgépeknek.

Teherán Irán Irán-USA konfliktus Donald Trump

Irán számára ez a módszer olcsó és könnyen megismételhető. Nem kell éveken át ügynököket kiképezni, beépíteni és fenntartani. Elég sok embert elérni online, kis pénzeket fizetni, és remélni, hogy a sok apró információból végül használható kép áll össze. Egy fotó önmagában kevés. Egy cím, egy bejárat, egy kameraállás vagy egy katonai objektum körüli mozgásminta már többet ér. Több tucat ilyen részlet pedig hírszerzési értékké válhat.

Izrael ezért indított külön figyelmeztető kampányt is. Az „Easy Money, Heavy Price” (könnyű pénz, komoly ár) üzenete egyszerű: a könnyű pénznek tűnő iráni megbízás akár hosszú börtönbüntetéssel járhat. Az izraeli hatóságok szerint több esetben már nem pusztán fotózásról vagy propagandaakciókról volt szó. A gyanúsítottakat katonai bázisok, tudósok, újságírók és politikai vezetők megfigyelésére is utasíthatták. Egyes ügyekben gyújtogatási és merénylettervek is felmerültek.

A Forradalmi Gárda árnyéka

Az ilyen műveletek hátterében gyakran az iráni Forradalmi Gárda neve kerül elő. Az IRGC nem hagyományos hadsereg a szó nyugati értelmében. Egyszerre katonai erő, politikai hatalmi központ, gazdasági hálózat és külföldi műveletekhez kapcsolódó biztonsági apparátus. A Quds Erőkön keresztül Irán regionális befolyását is szervezi Libanontól Szírián át Irakig és Jemenig. Több ország ezért már nem egyszerű állami szereplőként kezeli a szervezetet. Az Egyesült Államok 2019-ben terrorszervezetnek minősítette a Forradalmi Gárdát. Kanada 2024-ben szintén terrorista entitásként listázta.

Az Európai Unió is egyre szigorúbb szankciókat vezetett be iráni szervezetekkel és személyekkel szemben, különösen a külföldi műveletek, a drónprogram és az emberi jogi visszaélések miatt. A lényeg világos: a nyugati országok szemében az IRGC már nem csak Irán egyik fegyveres testülete, hanem a rezsim külföldi nyomásgyakorlásának egyik fő eszköze. Ez adja az online beszervezések tágabb hátterét is. A kémkedés, a hibrid hadviselés, a propaganda, a célpontok előzetes feltérképezése és a merénylettervek között egyre kevésbé húzható éles határ. Irán nem feltétlenül egyetlen nagy akcióban gondolkodik. Sokkal inkább hálózatokban, apró feladatokban, kipróbált emberekben és később aktiválható kapcsolatokban.

Ahmadinezsád a Moszad budapesti játszmájában

A történet másik oldala jóval szokatlanabb. A New York Times beszámolója szerint Izrael az elmúlt években kapcsolatot épített Mahmúd Ahmadinezsáddal, Irán volt elnökével. A cél állítólag az volt, hogy felmérjék: lehet-e szerepe egy jövőbeli iráni hatalmi válságban. Ez már önmagában meghökkentő, hiszen Ahmadinezsád elnökként Izrael egyik leghangosabb ellensége volt. Nevéhez holokauszttagadó kijelentések, Izrael elleni fenyegetések és az iráni nukleáris program felgyorsítása kötődik.

A legérzékenyebb rész Budapesthez kapcsolódik. Sajtóértesülések szerint egy magas rangú magyar kormányzati tisztviselő kérte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, hogy szervezzenek klímakonferenciát, és hívják meg rá Ahmadinezsádot. A rendezvény hivatalosan környezetvédelmi témájú program volt. Az amerikai lap szerint azonban a konferencia fedést adhatott ahhoz, hogy a volt iráni elnök izraeli hírszerzőkkel találkozzon Magyarországon.

A beszámolók ennél is tovább mennek. A lap szerint David Barnea, a Moszad akkori vezetője 2024-ben személyesen a magyar fővárosba utazott, hogy találkozzon Ahmadinezsáddal. Később a Moszad állítólag a CIA-t is tájékoztatta arról, hogy kapcsolatba lépett a volt iráni elnökkel. Ahmadinezsád 2025-ben újra Magyarországra érkezett, és a hírek szerint ekkor is sor kerülhetett titkos találkozókra izraeli hírszerzőkkel.

A történetet azonban óvatosan kell kezelni. Nyilvánosan nem bizonyított, hogy Ahmadinezsád klasszikus értelemben a Moszad ügynöke lett volna. Az viszont már önmagában súlyos állítás, hogy izraeli hírszerzők kapcsolatot építettek vele, és ehhez Budapest adhatott találkozási helyet. Ha a beszámolók pontosak, Magyarország nem mellékszereplőként tűnik fel ebben az ügyben, hanem egy érzékeny titkosszolgálati művelet európai helyszíneként.