Valóban megakadályozta a háborút az Irán elleni csapásokkal Amerika, ahogyan azt Donald Trump állítja? A teheráni vezetés győzelmet hirdetett, de elhiszi-e ezt az irániak többsége? Bukhat Hamenei rendszere? Mit eredményezhet az Irán elleni támadás amerikai, orosz, illetve kínai viszonylatban? Szakértőt kérdeztünk. 

„Washington beavatkozása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Izrael teljesen elérje a háború célját, az iráni atomprogram jelentős pusztítását. Ennek az atomprogramnak az amerikai csapások adták meg a kegyelemdöfést, hiszen a 14 ledobott amerikai bomba az elmúlt évtizedek iráni nukleáris tevékenységének központi elemeit érték. Információk szerint pedig igencsak jelentős károkat okoztak ezekben a létesítményekben. Enélkül a háború valószínűleg még ma is tartana” - mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Szerinte nem kizárható, hogy az amerikai beavatkozás feltétele egy olyan amerikai-izraeli megegyezés volt, hogy az amerikai bombázást követően a zsidó állam felhagy a további támadással. Úgy véli,  mostani tűzszünet Irán számára is kedvező, hiszen 12 nap alatt teljesen nyilvánvalóvá vált a katonai képességeik alárendeltsége, a légvédelem teljes tehetetlensége az izraeli high-tech fegyverekkel, precíziós csapásokkal szemben.

A szakértő elmondta: a teheráni vezetés most mindent megtesz azért, hogy a konfliktusról az iráni közvélemény egy olyan torz képet kapjon, amely szerint nem csak kitartottak, de végül ők kerültek ki győztesen ebből a 12 napos háborúból. „Az internet cenzúrázása, esetenként teljes lekapcsolása, a hamis videófelvételek közlése szintén jellemző volt az elmúlt napokban az országban. Ezek elsődleges célja a rendszer stabilitásának prezentálása, hogy ezzel is megelőzzék a rendszer ellenes mozgolódásokat. Mindennek ellenére olyan mennyiségű és látványos támadásokra került sor az elmúlt napokban Irán több területén, hogy azok nyomait, következményeit nehéz lenne eltűntetni a nyilvánosság elő” - fogalmazott az elemző. Hozzátette: valószínűleg az amerikai-izraeli hírszerző szolgálatok is sokat tesznek azért, hogy az iráni közvélemény minél inkább értesüljön a rezsim gyengeségéről.

Kapcsolódó

Nemzetközi reakciók Amerika Irán elleni támadására: dicséret és szigorú elítélés

Globálisan visszhangot váltott ki Donald Trump elnök lépése, hogy megtámadta Iránt, bombát dobva három nukleáris létesítményére.

háború Donald Trump Irán Izrael

Nagy Dávid kiemelte: az izraeli és amerikai csapások elsődleges célja nem a rezsimváltás volt. „Ennek ellenére az izraeli műveletek sikerén felbuzdúlva többen már rezsimváltást vizionáltak, köztük az 1979-ben elmenekült Sah fia is, aki bejelentkezett az újjászülető perzsa állam vezetésére. A rendszer megdöntéséhez azonban több kell, mint a nukleáris létesítmények és ballisztikus rakétaképességek pusztítása vagy a katonai vezetés likvidálása. Ugyanis nincs belső ellenzék, olyan társadalmi-politikai csoport Iránon belül, amely készenlétben állna arra, hogy átvegye a hatalmat” - hangsúlyozta az elemző.

Arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évek során az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda minden rendszerellenes megmozdulást véresen elfolytott és a jelentős képességbeli veszteségek ellenére továbbra is alkalmas arra, hogy a rendszert kemény eszközökkel a helyén tartsa. Mint mondta, Ali Hamenei iráni legfőbb vezető 86 éves és egyre aktívabban dolgozik az utódlás kérdésén, a lehetséges utódokat ismerve azonban nem várható komolyabb változás Iránban Hamenei halála után sem.

Orosz és kínai távolmaradás 

Az Irán elleni támadás orosz, illetve kínai viszonylatban történt kihatásaival kapcsolatban a szakértő azt emelte ki, hogy bár gazdasági és katonai érdek is fűzi Pekinget és Moszkvát Teheránhoz, sem Kína sem pedig Oroszország nem sietett Irán segítségére az izraeli támadások során. „Ebből is látszik, hogy az a Nyugat-ellenes csoportosulás, amit sokszor hajlamosak vagyunk egy erős szövetségnek látni, valójában nem más, mint egy laza, érdek alapú dacszövetség. Oroszország Ukrajnában van lekötve, így képessége sincs igazán egy közel-keleti háború támogatására, Kína számára pedig elsősorban az iráni olaj a fontos, de nem annyira, hogy ezért tűzbe tegye a kezét Teheránért” - fogalmazott Nagy Dávid. 

Az elemző a Maszolnak elmondta: a következő hónapokban Irán biztonyosan minden megtesz majd azért, hogy kínai és orosz támogatáshoz jusson akár katonai, akár nukleáris képességek értelmében. „Az Egyesült Államok és Izrael azonban kész arra, hogy újra csapást mérjen az országra, ha azt látják, hogy újraindítja a fegyverkezést” - hangsúlyozta a szakértő.  

Közben Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója reagált arra, hogy az iráni parlament megszavazta az együttműködés felfüggesztését. „Irán együttműködése velünk nem valami kegy, hanem jogi kötelezettség, mindaddig, amíg Irán az atomsorompó-szerződés aláírója marad" - mondta a NAÜ vezetője a France 2 francia köztelevízióban annak kapcsán, hogy nincsenek egyértelmű információk arról, hogy az elmúlt napok izraeli és amerikai légicsapásaiban megsemmisült-e az iráni nukleáris anyagkészletből az a több mint 400 kilogramm 60 százalékra dúsított urán, ami közel van a fegyverminőséghez, vagy pedig új helyre szállították át.

„A NAÜ elvesztette a rálátását erre a készletre, amint megkezdődtek a harcok (...) Nem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy elveszett, vagy hogy elrejtették" - hangsúlyozta Rafael Gossi. „Amint beszüntetik a harcokat, és különösen tekintettel az ezeket az anyagokat övező érzékenységre, úgy vélem, mindannyiunk érdeke, hogy a lehető leghamarabb folytathassuk a tevékenységünket" - idézte az MTI Grossit. A NAÜ ellenőrei a konfliktus alatt végig Iránban maradtak, és a főigazgató keddi nyilatkozata szerint készen állnak arra, hogy visszatérjenek az ország nukleáris létesítményeibe, hogy ellenőrizzék a nukleáris anyagkészleteket.