Illyés Gergely: Nem így szokás egy miniszterelnök-jelöltséget bejelenteni

Siegfried Mureșan miniszterelnök-jelölésével új szakaszba lépett a több mint négy hónapja húzódó romániai kormányválság, parlamenti többség azonban egyelőre nincs mögötte. Illyés Gergely politológust arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a miniszterelnök-jelöltnek, változhat-e a PSD álláspontja, lehet-e valós esélye az egymást követő kisebbségi kormányoknak, és mi következhet, ha Siegfried Mureșannak nem sikerül többséget kialakítania.

Illyér Gergely politológus | Fotó: Képernyőmentés

– Hogyan látja a jelenlegi helyzetet? Közelebb kerültünk a kormányválság megoldásához Siegfried Mureșan jelölésével?

– Tulajdonképpen most értünk vissza ahhoz a helyzethez, ahol májusban voltunk. Nagyon szokatlan módon kezeli Nicușor Dan államfő ezt a kormányválságot.

Korábban az volt a gyakorlat, hogy az államfő néhány napon belül konzultál a pártokkal, és nevesít egy miniszterelnök-jelöltet, vagy ha nem sikerül többséget összehozni, akkor szintén néhány napon belül megjelöl valaki mást. Most hónapos szünetek vannak a jelölések között. Láthatóan Nicușor Dan azt próbálta elérni, hogy úgy nevezzen meg valakit, hogy már megvan mögötte a parlamenti többség.

Most nyilvánvaló, hogy ez nincs így. Azt is mondhatnánk, hogy Nicușor Dan két hónappal ezelőtt is megnevezhette volna Siegfried Mureșant, amikor a PNL, az USR és az RMDSZ őt javasolta. Tulajdonképpen semmi nem változott azóta. Úgy tűnik, kudarcot vallott az elnöknek az az elképzelése, hogy csak akkor nevez meg valakit, ha már kialakult mögötte egy többség.

Siegfried Mureșannak tíz napja van arra, hogy parlamenti többséget keressen. Ha úgy látja, hogy ez nem sikerül, dönthet úgy, hogy visszaadja a megbízatást, és nem viszi szavazásra a kormányát, vagy megpróbálhatja megszerezni a parlament bizalmát.

Korábban, Traian Băsescu államfősége idején az volt a tapasztalat, hogy az elnök azzal is nyomást gyakorolt a pártokra: ha a második jelöltet sem szavazzák meg, feloszlathatja a parlamentet, és előrehozott választást írhat ki.

Nicușor Dan viszont eddig ennek az ellenkezőjét kommunikálta. Azt mondta, nem lesznek előrehozott választások, mert azt az AUR nyerné meg. Ezzel viszont kevésbé tudja arra ösztönözni a pártokat, hogy a parlament feloszlatásától tartva megszavazzák a második jelöltet, vagyis Siegfried Mureșant.

Jelenleg tehát nehéz megmondani, hogyan alakul a következő tíz nap. Kérdés, mennyire tartanak a pártok az előrehozott választástól, mennyire tartják reálisnak, hogy Nicușor Dan feloszlatja a parlamentet, vagy inkább arra számítanak, hogy ha Mureșannak nem sikerül többséget szereznie, az államfő megnevez egy harmadik jelöltet.

– A PSD eddig elutasította a Mureșan vezette kormány támogatását. A legutóbbi nyilatkozatok alapján elképzelhető, hogy valamelyest rugalmasabbá válik az álláspontja?

– Sorin Grindeanu nyilatkozata egyértelműen az volt, hogy ezt a kormányt nem szavazza meg a PSD, Siegfried Mureșan el fog bukni. Persze előterjeszti hétfőn az állandó tanács elé, de azt mondta, nagyon csodálkozna, ha nem ez lenne a testület álláspontja.

Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy véleményem szerint maga Sorin Grindeanu is nyomás alatt van a saját pártjában. Amikor megbuktatták Ilie Bolojan kormányát, az volt a tervük, hogy Bolojan a PNL-n belül is megbukik, és a helyére egy olyan politikus kerül, akivel a PSD jobban együtt tud működni, és ő lesz a következő miniszterelnök.

A PSD nem azért buktatta meg a kormányt, hogy ők adják a következő miniszterelnököt, hanem azért, hogy egy másik jobboldali politikus vezesse majd. Ez nem sikerült. Grindeanu terve az lehetett, hogy néhány héten belül lezárul a válság, és a PSD visszamegy a kormányba egy számukra elfogadhatóbb miniszterelnökkel.

Ez azonban nem történt meg. A PSD egy rossz választási eredmény után, az AUR nyomása alatt van, és szerintem nem arra számítottak, hogy négy-öt hónapon keresztül nem lesznek kormányon, miközben a közvélemény-kutatásokban sem tudnak erősödni. Azt gondolom, van egyfajta nyomás Sorin Grindeanun, hogy valahogy rendezze ezt a helyzetet.

Az előrehozott választás sem áll a PSD érdekében. Még két év van hátra ebből a parlamenti ciklusból, és szerintem a párt önkormányzati vezetői abban érdekeltek, hogy kormányon legyenek, és forrásokhoz jussanak a 2028-as választások előtt.

Nem tudom tehát, hogyan dönt majd a PSD. Több lehetőség is felmerült, köztük a rotációs kormányzás: az első időszakban Siegfried Mureșan vezetne egy kisebbségi kormányt, majd utána Grindeanu vagy egy másik miniszterelnök következne.

Az is felmerült, hogy Nicușor Dan azért nevezte meg Siegfried Mureșant, hogy kiderüljön: valóban nem tud többséget kialakítani. Ebben a logikában a következő jelölt akár Sorin Grindeanu is lehetne.

– Dominic Fritz, az USR elnöke a csütörtöki egyeztetésen ismét felvetette két egymást követő kisebbségi kormány lehetőségét. Kelemen Hunor a Maszolnak azt mondta, ezt már májusban és júniusban is megvizsgálták, de nem sikerült megszerezniük hozzá a szükséges támogatást. A PSD attól tartott, hogy ha nem ők kezdik a kormányzást, később nem kerül sor a váltásra. Lehet még realitása ennek a forgatókönyvnek?

– Ahhoz, hogy a PSD kezdjen, az kell, hogy Siegfried Mureșan visszaadja a mandátumát, vagy megbukjon, és a következő jelölt Sorin Grindeanu legyen.

Nem tudjuk, hogy eljutnak-e idáig. És itt megint visszatérünk oda, hogy az előrehozott választással való fenyegetés mintha kikerült volna az államfő eszköztárából, miközben ez egy elég erős kártya.

Jelenleg egyedül az AUR-nak áll érdekében az előrehozott választás, hiszen azon a térfélen letisztázódnának az erőviszonyok. Kieshetne a parlamentből az SOS és a POT, eltűnhetnének a parlamenten belül létrejött kisebb frakciók, az AUR pedig megerősíthetné a pozícióját ezen az oldalon.

A többi pártnak a jelenlegi felmérések alapján nem érdeke az előrehozott választás. A PNL és az USR együtt sem éri el a 30 százalékot, így nem tudnának az AUR nyomába kerülni.

– Ha az előrehozott választás lehetősége valóban nyomást gyakorolhatna a pártokra, miért nem használja ezt erőteljesebben Nicușor Dan?

– Nem tudom. Azt sem értem, miért nevezte meg Siegfried Mureșant anélkül, hogy előtte egyeztetett volna azokkal a pártokkal, amelyek őt javasolták. Akár egy órával is el lehetett volna halasztani a sajtótájékoztatót, hogy Mureșan egyeztethessen velük.

Itt két lehetőség van: vagy nem értenek hozzá, vagy szándékosan azt a képet akarták közvetíteni, hogy Siegfried Mureșan maga sem tudja, elvállalja-e a tisztséget. Ha az utóbbi, akkor nekem úgy tűnik, hogy ez a jelölés csak annak bizonyítására szolgál, hogy a PSD nélkül nem tudnak kormányt alakítani.

– Mureșan ugyanakkor röviddel az államfő bejelentése után közölte, hogy elfogadja a jelölést. Mi történhetett a háttérben?

– Ez most nagyon rosszul fest: van egy miniszterelnök-jelölt, akit három párt jelöl, majd amikor hivatalosan is fölkéri az államfő, akkor gondolkodási időt kér.

Az azóta kiszivárgott hírek szerint azonban nem gondolkodási időt kért, hanem egyeztetni akart az őt jelölő három párttal, pontosan azért, hogy ne járjon úgy, mint Adrian Veștea, aki anélkül fogadta el a javaslatot, hogy a saját pártelnökével egyeztetett volna.

Nem tudjuk pontosan, mi történt, de mindenesetre nem így szokás egy miniszterelnök-jelöltséget bejelenteni.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

Kapcsolódók

Kimaradt?