Párizs és Berlin az Európai Bizottsághoz helyezné át az uniós diplomáciai szolgálat munkatársainak jelentős részét. Kaja Kallas saját reformjavaslattal készül, közben azonban a tagállami ellenállás miatt vissza kellett vonnia egy új védelmi tanácsadó csoport tervét.

A szeptember 7-ére, hétfőre tervezett brüsszeli bemutatóra mintegy százötven vendéget vártak az uniós intézményekből, a NATO-ból és a tudományos életből. Kallas új védelmi tanácsadó csoportja tekintélyes névsorral indult volna: vezetésére Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkárt szánták, tagjai között Jüri Luik korábbi észt védelmi miniszter és Florence Parly volt francia tárcavezető is szerepelhetett volna. A csoport az európai haderők képességhiányainak pótlására dolgozott volna ki javaslatokat, német, brit és ukrán részvétellel.

A tervezett testület több tagállamnál is ellenállásba ütközött, ezért Kallas végül kénytelen volt visszavonni a javaslatát. A Portfolio beszámolója szerint több kormány felesleges párhuzamosságot látott az elképzelésben, hiszen Andrius Kubilius védelmi biztos már rendszeresen egyeztet szakértőkkel és korábbi vezetőkkel. Diplomáciai források az előkészítést és a tagállamokkal folytatott egyeztetést is bírálták. Más értesülések szerint olasz belpolitikai viták, illetve a lehetséges tagok személye körüli nézeteltérések járultak hozzá a terv leállításához.

Kallasnak éppen akkor kellett elengednie ezt a kezdeményezést, amikor Franciaország és Németország az általa vezetett Európai Külügyi Szolgálat (angol rövidítéssel: EEAS), átszervezését sürgeti. A Politico által ismertetett javaslat a szolgálat munkatársainak jelentős részét az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottsághoz helyezné át. Bár a dokumentum a főképviselő szerepének megerősítését ígéri, Kallas környezetében attól tartanak, hogy a személyzet áthelyezésével a tényleges irányítás is egyre inkább a Bizottság elnökének kezébe kerülne.

Kapcsolódó

Hatalmi harc Brüsszelben: ki irányítja az EU külpolitikáját?

Az EU-s intézményeken belül egyre élesebb hatalmi harc zajlik, hogy ki irányítja valójában az unió külpolitikáját.

Európai Unió kaja kallas Brüsszel külpolitika EU

A közös külpolitika irányát a tagállami kormányok határozzák meg, a megvalósításához szükséges eszközök pedig több intézmény között oszlanak meg. A főképviselő a külügyminiszterek tanácskozásait vezeti, és egyúttal az Európai Bizottság alelnöke is. E kettős szerep révén kellene összehangolnia a tagállamok külpolitikai törekvéseit a Bizottság tevékenységével. A kereskedelempolitikától a fejlesztési támogatásokon át a bővítésig azonban számos fontos terület saját biztossal, apparátussal és pénzügyi eszközökkel működik.

A francia–német terv támogatói szorosabb együttműködést várnak az átalakítástól, miközben Berlin a következő hosszú távú uniós költségvetés tárgyalásain a működési kiadásokat is csökkentené. A másfél évtizede létrehozott külügyi szolgálatnak ráadásul egyszerre kell helytállnia az ukrajnai háború, Donald Trump Európával szembeni követelései, a közel-keleti konfliktusok és Kína egyre keményebb fellépése közepette.

Kallas a tagállami kormányoknál keres támogatást

Kallas a tagállami kormányoknál keres támogatást ahhoz, hogy az átszervezés helyett a jelenlegi hatáskörök tényleges érvényesítésére kerüljön a hangsúly. A szeptember 2-i írországi külügyminiszteri egyeztetés után arról beszélt, hogy a miniszterek többsége támogatja a fennálló intézményi berendezkedést. Érvelése szerint a szerződések már ma is lehetőséget adnak arra, hogy bizottsági alelnökként összehangolja a testület külkapcsolati tevékenységét. Ha a diplomáciai apparátus egy része mégis a Bizottsághoz kerülne, ahhoz ragaszkodna, hogy e részlegek fölött a főképviselő valódi irányítási jogot kapjon.  Kallas megbízásából Kajsa Ollongren, a külügyi szolgálat új főtitkára a tagállamok javaslatait gyűjti egy alternatív reformtervhez. A főképviselő ezzel az átalakítást próbálja halogatni, mert tart von der Leyen befolyásának növekedésétől.

Kallas bírálói időhúzásnak tartják a fővárosokkal folytatott egyeztetéseket, amelyekkel a főképviselő saját reformjavaslatának keres támogatást. A Politicónak nyilatkozó egyik diplomata szerint a folyamat késleltetésével szeretné elkerülni, hogy a Bizottság alárendeltségébe kerüljön. Egy másik diplomáciai értelmezés a meghiúsult védelmi csoport felállításában is Kallas önálló politikai súlyának megőrzésére tett kísérletet látott. A szervezeti vitával párhuzamosan tizenegy tagállam levélben sürgette a külpolitikai döntéshozatal gyorsítását és a vétóval való visszaélés visszaszorítását. 

Kapcsolódó

Bukarest az uniós külpolitika „reformerei” közé állt

A most indított kezdeményezés az európai uniós tagállami egyenlőség határait is újrarajzolhatja.

vétó vétójog Európai Unió EU

A közös kül- és biztonságpolitikában főszabály szerint egyhangúság szükséges, ezért egyetlen kormány is megakaszthatja a fellépést. Az aláírók bizonyos ügyekben megvizsgálnák a minősített többségi szavazás alkalmazását, és gyakrabban élnének a konstruktív tartózkodással: így az ellenző állam lehetővé tenné, hogy a többiek továbblépjenek. Kallas maga is e szerződéses lehetőségek jobb kihasználását sürgeti. Sokan azt is kifogásolják, ha egy kormány a közös külpolitikai döntést attól érdemben független ügyek rendezéséhez köti, és a támogatás visszatartását alkueszközként használja.

Románia a döntéshozatal ügyében már csatlakozott a változtatást sürgetőkhöz

A vétók ritkulása gyorsíthatná az Ukrajnát támogató és a Moldova elleni destabilizációs kísérletekre válaszoló közös intézkedéseket, ami közvetlen román biztonsági érdek. Többségi döntéshozatal esetén ugyanakkor az érintett ügyekben Bukarest saját blokkolási lehetősége is szűkülne, ezért többet számítana, hogy előre meg tud-e egyezni a hasonló érdekű országokkal. A döntéshozatali reform támogatása mellett a román kormánynak a külügyi szolgálat átszervezéséről is tárgyalnia kell. Ha több hatáskör kerülne a Bizottsághoz, a külügynek az illetékes biztosokkal és apparátusukkal is szorosabban kellene dolgoznia a fekete-tengeri hajózást vagy Moldova biztonságát érintő döntések előkészítésén.