A koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségének megalakítását sürgette Miroslav Lajcak, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja szerdán Pristinában - közölte internetes oldalán a Koha Ditore című pristinai napilap.

A diplomata emlékeztetett arra: a két fél 2013-ban állapodott meg arról, hogy a koszovói fél lehetőséget biztosít a szerb kisebbségi önkormányzatok közösségének megalakítására, erre azonban azóta sem került sor annak ellenére, hogy a Brüsszelben aláírt megállapodást a pristinai parlament is jóváhagyta.

Miroslav Lajcak emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi jog szerint amiről a felek megállapodnak, ahhoz tartaniuk is kell magukat.

A szerb fél nagyon fontosnak tartja a kisebbségi önkormányzatok megalakítását, ezzel érezné ugyanis biztosítva a Koszovóban élő százezres szerb kisebbség autonómiáját és jogainak a védelmét. A koszovói fél azonban vonakodik, mert - ahogy Albin Kurti miniszterelnök fogalmazott - Koszovónak nincs szüksége olyan tömbökre, amelyek Belgrád befolyása alatt állnak.

A 2013-ban, brüsszeli közvetítéssel megkezdődött párbeszéd mindkét ország európai integrációjának a kulcsa, ennek ellenére kilenc év alatt alig sikerült előrelépést elérni.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovót a világ mintegy száz országa ismeri el független államként, de Oroszország, Kína és India, valamint öt, európai uniós tagország - Spanyolország, Szlovákia, Ciprus, Görögország és Románia -szerint sem önálló államról van szó.