Az Ukrajnán belüli lehetőségek kimerültek, a jogszűkítő kijevi oktatási törvény ügye kezd átkerülni a nemzetközi szintre, a kérdést magyar-román javaslatra a Velencei Bizottság is vizsgálja – nyilatkozta a Maszolnak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki jelen volt az RMDSZ hétvégi temesvári kongresszusán. Az ukrán titkosszolgálati fenyegetések miatt a Budapestre kényszerült politikus arról is beszélt, hogy a kárpátaljai megyei közgyűlésben a nyolc magyar képviselőből négy ellen bűnvádi eljárás folyik. 

- Nemrég újabb hároméves ciklusra megválasztották a KMKSZ elnökévé. Milyen mozgástere van a háborús helyzetben az ön által vezetett szervezetnek?

- A KMKSZ közgyűlése egy történelmi tett volt. Legalább olyan jelentőségűnek tartom, mint az egykori alakuló gyűlést. Megtörtént a tisztújítás a KMKSZ több mint száz alapszervezetében, a vezetőséget is sikerült megválasztani. Ezt megszervezni óriási tett a jelenlegi háborús helyzetben. Az, hogy több mint negyvenezer ember tagja a KMKSZ-nek - ennyien fizették be a tagdíjat - egy komoly kiállást jelent a kárpátaljai magyarság mellett, jelzés, hogy ez a közösség meg kíván maradni a szülőföldjén. Ahogyan a történelem folyamán sosem, nyilván most sincs döntő befolyásunk a történésekre, viszont igyekszünk ilyen körülmények között is tenni a közösség megmaradása érdekében. Örvendetes, hogy megmaradt az iskolarendszerünk, Kárpátalja valamennyi magyar tannyelvű iskolájában folyik az oktatás, megmaradtak az egyházaink, a gyülekezeteink, illetve képviselőink aktívan részt vesznek az önkormányzatok munkájában. 

- A nemzeti kisebbségeket sújtó oktatási törvény ügyében lát-e valamilyen biztató jelet, miután voltak államtitkári szintű magyar-ukrán államközi tárgyalások?

- Sajnos, egyre inkább úgy tűnik, hogy az országon belüli lehetőségek kimerültek. Az az ígérete az ukrán államnak, hogy a kisebbségeket érintő oktatási kérdéseket majd a kisebbségi törvényben fogja rendezni, nem valósult meg. Ez utóbbi jogszabály tulajdonképpen megerősítette azokat a jogfosztó intézkedéseket, amelyek az előző nyelv-, illetve oktatási törvényben megjelentek. Rendkívüli szűkkeblűségre utalnak a kiegészítő intézkedések. Elvben a szeptember elsejétől bevezetendő törvény fokozatos alkalmazással indult volna, azaz csak az ötödik osztályosokat érintette volna csak a kétnyelvű oktatás, s öt éve alatt jutott volna el a teljes gimnáziumi kiterjedtségig. A jelek szerint ezt mégsem így alkalmazzák, hanem a teljes középiskolát érinti a kétnyelvűsítés. Ez rendkívül hátrányosan fogja érinteni a kárpátaljai magyarságot, hiszen a tantárgyak hatvan százalékát ukránul kell tanulniuk. Az érettségi tekintetében sem voltak megértőek. Eredetileg 2030-ig kellett volna meghagyni a magyar nyelvű érettségit, de a háborús helyzetre hivatkozva, ez a halasztás sem valósul meg. Egy ilyen háborús helyzetben éppenséggel erősíteni kellene az egységet, a toleranciát, nem kellene ilyen intézkedésekkel is borzolni a kedélyeket. A dolog megoldása kezd átkerülni a nemzetközi szintre. Magyar-román javaslatra a Velencei Bizottság vizsgálja ezt a kérdést. A javaslatainkat, a véleményünket elküldtük az ENSZ kisebbségi különmegbizottjának is. Nemsokára megkezdődnek majd Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai, amely szintén lehetőséget ad a magyar vagy a román kormány számára, hogy ezeket a kérdéseket felvesse. 

- A jelenlegi háborús helyzetben mi az, ami a legsúlyosabban érinti a kárpátaljai magyarokat?

- A gyakorlatilag 2014 óta tartó háborúnak számos magyar áldozata van. A pontos számokat nem tudjuk. Súlyos gazdasági, szociális válság van, a lakosság jelentős része külföldre távozott, munkanélküliség, utazási korlátozások, hiszen a férfiak nem hagyhatják el az ország területét. Hihetetlen mértékű a kiszámíthatatlanság, ez egy olyan tragédia, amit korábban elképzelni sem tudtunk. Minden olyan nehézség után, ami velünk történt, most még a háborút is a nyakunkra hozták. 

- Nemrég minden vád alól felmentették Markó Attilát, az RMDSZ korábbi politikusát, aki az elleni indított eljárások miatt közel kilenc éves magyarországi száműzetés után tért haza a napokban. Az ön otthonában 2020 végén az ukrán titkosszolgálat kommandósok bevetésével tartott házkutatást és több, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központhoz köthető intézményben. Ezt követően elhagyta Ukrajnát, és azóta Budapesten tartózkodik. Miben bízik az ügyével kapcsolatban?

- Az én ügyemben egyelőre még vád sincs. Sok szó esik arról, hogy feszült a magyar-ukrán viszony. De mit lehet mondani abban az esetben, ha a kárpátaljai magyarságnak nyolc képviselője van a megyei közgyűlésben, és közülük négy ellen bűnvádi eljárás folyik?