Az utóbbi években megerősödött Oroszország helyet követel magának a világ vezető hatalmai között, és ez a konfliktus a nyugati szövetségesekkel csapódik le Ukrajnában – összegezte a válsághelyzetet a Maszol kérésre Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikust a kárpátaljai magyarok helyzetéről, az ukrán–magyar kapcsolatokról és budapesti önkéntes „száműzetéséről” is kérdeztük. A telefonos beszélgetés szerda délután, az Ukrajna elleni orosz offenzíva elindítása előtt készült.

A háború kitöréséről olvasni a nemzetközi sajtóban hetek óta, miközben az ukrán állami vezetők próbálják megnyugtatni a közvéleményt – de mit tapasztalnak a kárpátaljai magyarok?

Nyilván a feszültség, amit a média közvetít, átragad a lakosságra is. Amikor a nyugati sajtóban megkezdődött a híresztelés az orosz–ukrán háború kitöréséről, az ország vezetői azt mondták, hogy nem tartanak elképzelhetőnek egy ilyen konfliktust. Ez skizofrén helyzet volt, hiszen a külföldi sajtó egyet mondott, az ország vezetői mást állítottak. Nyomban megváltozott a helyzet, hogy Oroszország elismerte a donyecki köztársaságokat. Ez újabb feszültséghullámhoz vezetett, mert elrendelték a mobilizációt, a 18 és 60 év közötti tartalékosok behívását. Nem tudható, hány embert fog érinteni, de biztos, hogy átalakul a mindennapi élet. Átéltünk már ilyet 2014-ben, amikor tömegesen hívták be a fiatalokat és a tartalékosokat…

Kárpátaljai magyarokat is?

Tizenkét kárpátaljai magyar halt meg a kelet-ukrajnai harcokban.

Joggal érezhetik úgy a helyi magyarok, hogy ez nem az ő háborújuk?

Mindenki békét szeretne! Tisztában van mindenki azzal, hogy Ukrajna hadereje nem mérhető össze az ellenfél haderejével. A helyzet változott a korábbiakkal szemben, hiszen akkor az ukrán hadsereg a donyecki és a luhanszki területek csapataival állt szemben, most pedig, hogy Oroszország elismerte a függetlenségüket, és védelmi szerződést között ezekkel a „köztársaságokkal”, a két ország reguláris hadseregei állnak egymással szemben, annak minden következményeivel.

Kapcsolódó

Oroszország megtámadta Ukrajnát, robbanásokat hallottak Kijevben és több ukrán városban – Percről percre

Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.

orosz–ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Oroszország Ukrajna háború

Miért éppen most mérgesedett el ennyire a helyzet, alig több mint egy évvel azután, hogy az Egyesült Államokban Joe Biden elnököt beiktatták hivatalába. Sokan emlegetik, hogy a fia, Hunter Biden ukrajnai érdekeltségei is az ügy hátterében állnak…

Nyilvánvaló, hogy geopolitikai konfliktusról van szó. Az utóbbi időben Oroszország megerősödött, és követeli a saját helyét „a Nap alatt”. Két hónapja ultimátumszerű követelésekkel állt elő az Egyesült Államokkal és az egész NATO-val szemben, amiben követelte, hogy állítsák meg Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, állítsák vissza a NATO infrastruktúráját az 1997-es állapotra, és több más olyan dolgot támasztott velük szemben, amit a saját biztonságpolitikai érdekei kívántak, és amiket a Nyugat nem hajlandó teljesíteni. Ezt követte a Nyugat által – elsősorban a sajtóban – gerjesztett háborús hisztéria, amikor azt mondták, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát, aztán váratlanul érkezett ez a dolog…

Tehát van egy nagy geopolitikai konfliktus Oroszország és a Nyugat között, aminek Ukrajna a színtere, s közben a háttérben láttuk megjelenni Kínát. A két ország – Oroszország és Ukrajna – hadereje összemérhetetlen, hiszen egy atomhatalomról és egy közepes hadsereggel rendelkező országról van szó, tehát egyenlőtlen a küzdelem. Ismerjük a NATO állaspontját is, hogy fegyverekkel nem támogatja Ukrajnát. Meglátjuk, ezután mi lesz…

Kapcsolódó

Dávid és Góliát harca: az orosz hadsereg minden tekintetben nagy fölényben van az ukránnal szemben

Hatszor több a tankjuk és a harckocsijuk, a repülőgépek tekintetében kilencszeres a túlsúly.

orosz–ukrán háború hadsereg

A háború veszélye miatt elképzelhető, hogy a kárpátaljai magyarok nagy számban keresnek menedéket Magyarországon, vagyis csökken a helyi magyar közösség létszáma?

Minden elképzelhető, azonban tudni kell, hogy nemcsak a magyarok, hanem az ukrán lakosság egy része is külföldön dolgozik jó ideje. Ez a háborús veszély pedig erősíteni fogja ezt a folyamatot. Nem tudjuk, hogy Ukrajna lakossága mekkora, hiszen 2001-ben volt legutóbb népszámlálás. 1991-ben 52 millió volt a lakosság száma, most van, aki 36-ot, 40-et vagy 32 milliót mond. Folytatódik az ország elnéptelenedése, és ez természetesen hat a kárpátaljai magyarokra is, akik mind megélhetési okokból, mind biztonsági okokból egyre többen telepednek át ideiglenesen vagy véglegesen.

Mindeközben a kárpátaljai magyarságnak meg kell vívnia a saját „háborúját” a nemzetiségeket hátrányosan érintő ukrán nyelvtörvénnyel vagy oktatásügyi törvénnyel. Mi van ezek közül hatályban?

Minden, és érint is bennünket, de a legsúlyosabb a jövő évben következik be, amikor is az oktatási törvény vonatkozni fog a magyar oktatási intézményekre, osztályokra is. Nem lesz már tisztán anyanyelvű oktatás, hanem ahogy közelednek a végzős évfolyam felé, úgy kell mind nagyobb százalékban oktatni ukrán nyelven a tantárgyakat, annak minden következményével együtt…

Jelenleg a hétköznapokban sem használhatják a nemzetiségek az anyanyelvüket, csak a családon belül?

Hatályban van ugyan a nyelvtörvény, ami ezt kimondja, de nincsenek nyelvőrök. Viszont feljelentések előfordulnak. Ukrajna nem a jogállamiság mintaképe, és ezek a törvények elegendők ahhoz, hogy feszültségeket okozzanak. Kárpátalján elég toleráns egymás iránt a lakosság, de más régiókból hallunk inzultusokról is.

A magyar állampolgársággal rendelkezőket továbbra is zaklatják?

Jellemző, hogy éveken át sulykolták, hogy a kettős állampolgárságot tiltja a törvény és az ukrán alkotmány. Az elnök nemrég beterjesztett egy törvénytervezetet a kettős állampolgárok jogairól, ami alkotmánymódosítást is feltételez, és ezáltal bizonyítást nyert, hogy az alkotmány nem tiltja a kettős állampolgárságot. Működik még a Mirotvorec nevű szélsőséges nacionalista honlap, ahová feltettek több száz kárpátaljai magyar kettős állampolgárságú személyt, de ez a kérdés most mintha nem lenne napirenden. Viszont sejtem, hogy az orosz–ukrán feszültség, a donyecki és a luhanszki esetek erősítik majd az országban a nacionalista kilengéseket.

Ezeknek a kisebbségellenességeknek a következménye az is, hogy önt Magyarországon, önkéntes „száműzetésben” értük el telefonon?

Az általam vezetett alapítványok elleni bűnvádi eljárásokat nem zárták le, s mivel engem hazaárulással vádolnak Ukrajnában, nem védekezhetnék szabadlábon. Eddig egyik megkeresésünkre sem kaptunk választ, és vádirat nincs, de az sem ajánlatos hogy visszatérjek Ukrajnába…

A magyar kormány számtalanszor kinyilvánította szolidaritását Ukrajnával, a koronavírus-járvány idején orvosi eszközökkel támogatta az ukrán kórházakat, a krími háború után árva ukrán gyerekeket táboroztatott Magyarországon – ennek ellenére az ukrán kormány gyakran barátságtalanul viselkedik Magyarországgal szemben. Miért?

Az ukrán sajtóban ezekről nem beszélnek. S az elmúlt napokban, amikor Magyarország – mint a többi NATO- és EU-tagország – kifejezte szolidaritását Ukrajnával, az ukrán médiában nem ez volt a hír Magyarországról, hanem az, hogy Magyarország nem támogatta az Oroszország elleni szankciókat, amit persze Magyarország cáfolt. Sőt negatív vezető hír volt az is, hogy a magyar hadsereg egységeit a keleti országrészbe vezényelték, ezt is úgy állították be, mintha Magyarország valamire készülne ott. Tehát annak ellenére, hogy Magyarország tesz gesztusokat, az ukrán média, az ukrán vezetőség ezt nem értékeli. Legalábbis ezekről az ukrán lakosság nem tud, s ez így volt ezekben a feszült napokban is.