A Bukaresti Kilencek (B9) vezetői szerdán közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kijelentik, hogy a NATO biztonságára nézve Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést, és polgáraik és területük védelme érdekében a szövetségesek készek növelni katonai jelenlétüket a keleti szárnyon fekvő országokban.

„Egy évvel ezelőtt Oroszország tönkretette a békét és a biztonságot Európában azzal, hogy megpróbálta erőszakkal leigázni Ukrajnát. A Kreml tettei az euroatlanti térség biztonsági környezetének drasztikus romlásához vezettek, súlyosan aláásva partnereink biztonságát. Oroszország a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést jelenti a szövetségesek biztonságára nézve. Oroszország véres és agresszív háborújára válaszul a NATO-szövetségesek határozottan, egységesen és felelősségteljesen reagáltak. Polgáraik és területük védelme érdekében a szövetségesek elkötelezettek a NATO elrettentő és védelmi pozíciója új referenciapontjának gyakorlatba ültetése, valamint a katonai jelenlét fokozása mellett országainkban” - olvasható a Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország állam- és kormányfői által elfogadott nyilatkozatban.

A Bukaresti Kilencek leszögezik, hogy a NATO védelmi szövetség, és emlékeztetnek arra, hogy a madridi csúcstalálkozón megállapodtak egy olyan előretolt védelemről, amely erős, több területre kiterjedő és harcra készen álló erőkkel rendelkezik, hogy „hiteles maradjon és képes legyen visszaverni bármely potenciális ellenfél agresszióját”.

„A vilniusi csúcstalálkozóra készülve tovább erősítjük elrettentő és védelmi pozíciónkat a teljes keleti szárnyon, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig” - olvasható a nyilatkozatban.

A B9 vezetői megerősítik elkötelezettségüket a nyitott kapuk politikája mellett, emlékeztetve arra, hogy Madridban meghívták Finnországot és Svédországot a szövetséghez való csatlakozásra. „Alig várjuk, hogy hamarosan NATO-szövetségesekként üdvözölhessük őket” - áll a dokumentumban.

A B9 vezetői a nyilatkozatban azt is kijelentik, hogy Ukrajna jövője Európában van, és hogy határozottan támogatják Ukrajna euroatlanti törekvéseit. „Az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog értelmében Ukrajna törvényes jogát gyakorolja, amikor az orosz agresszióval szemben védi magát, hogy visszaszerezze a teljes ellenőrzést saját területei felett, és joga van felszabadítani a nemzetközileg elismert határain belül megszállt területeket. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna ez irányú erőfeszítéseit, amíg csak szükséges. Tisztelgünk az ukrán nép hősiessége és hadseregük bátorsága előtt. Tisztelettel adózunk az ukrán hadsereg férfi és női katonái előtt, akik a szabadságuk és közös értékeink védelmében harcolnak” - áll a közleményben.

A B9 állam- és kormányfői jelzik, hogy készek szorosan együttműködni és támogatni partnereiket - a Moldovai Köztársaságot, Grúziát, Bosznia-Hercegovinát -, ugyanis a szövetség keleti és déli részén ők vannak a leginkább kitéve a destabilizáció kockázatának és a Kreml rosszindulatú befolyásának.

„Oroszország súlyosan elszámította magát, amikor megszállta Ukrajnát és aláásta a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Erősebbek és egységesebbek vagyunk, mint valaha, és megerősítjük a nemzeteink közötti tartós transzatlanti köteléket. Továbbra is harcolni fogunk a békéért, a biztonságért és a stabilitásért az egész euroatlanti térségben. Türelmetlenül várjuk a következő, júniusi pozsonyi találkozónkat, amely a vilniusi NATO-csúcstalálkozót készíti elő” - írják.