Az éhínség küszöbén vált rakétahatalommá Észak-Korea

Fotó: Agerpres/EPAMiközben Észak-Korea soha nem látott éhínséggel küzd, minden korábbinál több rakétaindítást hajtott végre tavaly, és egyes megfigyelők szerint már az Egyesült Államokat is képes elérni atomtölteteivel. A fejlemények azt is mutatják, mennyire (nem) lehet aláásni nemzetközi szankciókkal az autoriter rezsimek katonai programjait.

Folyamatosan nő a feszültség a Koreai-félszigeten és a Japán-tengeren, ahol csak ebben a hónapban a hetedik rakétatesztjét hajtotta végre a kommunista Észak-Korea. Az év eleje óta a phenjani vezetés tizenegy alkalommal lőtt ki különböző rakétákat. Miközben Dél-Korea és szövetségese, az Egyesült Államok közös hadgyakorlatokkal válaszol Észak provokációira, Phenjan azt állítja, hogy a rakétatesztekkel az amerikaiak által gyakorolt invázióra készül.

A hétfői rakétateszt során kilőtt két rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta Phenjantól körülbelül 370 kilométerre keletre, a Japán-tengerben landolt. A fegyverek – akárcsak a múlt szerdán, víz alatti indítóállásokról kilőtt négy „stratégiai cirkálórakéta” – nukleáris töltet hordozására alkalmasak északi közlés szerint.

Phenjan tavaly csaknem száz rakétatesztet hajtott végre – többet, mint bármelyik korábbi esztendőben. Ugyanakkor módosította a nukleáris doktrínáját, amely újabban arra az esetre is engedélyezi a megelőző nukleáris támadást, ha a phenjani vezetés úgy érzi, veszélyben forog.

Múlt héten Észak-Korea egy háromnapos gyakorlatot hajtott végre, amely dél-koreai célpontok elleni nukleáris támadásokat szimulált. Ugyanakkor az idei tizenegy kísérlet között szerepelt egy víz alatti drón is, amely phenjani állítás szerint képes akkora „radioaktív szökőárat” előidézni, amely elpusztítaná a megcélzott hadihajókat és kikötőket.

Több mint teszt

Észak-Korea olyan gyakran tesztel rakétákat, hogy amikor földrengést észlelnek Szöulban, újabban azt találgatják, hogy vajon természetes volt-e, vagy nukleáris robbanás eredménye.

Szakértők szerint már nem egyszerű rakétakísérletekről beszélhetünk. Ankit Panda, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért nukleáris szakértője a CNN-nek úgy értékelte, hogy a tesztelések idei üteme alapján „Phenjan rakétahatalommá vált”. Ez azt jelenti, hogy a kísérlet szó már nem írja le teljesen Észak-Korea rakétaindításait, az idei kilövések többsége ugyanis katonai gyakorlat része volt. Tehát nem magát a fegyvert tesztelték, hanem a használatát gyakorolták, „nukleáris háborúra próbálnak”.

Szakértők valószínűsítik, hogy Észak-Korea több tucat nukleáris robbanófejjel rendelkezik – különböző források szerint a számuk 20-tól 115-ig terjed –, de abban nincs egyetértés egyelőre, hogy a phenjani kutatóknak sikerült-e kifejleszteniük a miniatürizálási technológiát, azaz képesek-e a robbanófej méretét akkorára csökkenteni, hogy rakétára szerelhető legyen. Azt már senki nem vonja kétségbe, hogy Kim Dzsong Un rezsimje rendelkezik olyan hordozóeszközökkel, amelyekkel képes elérni az amerikai szárazföldet is.

„Mérgezett cukorka”

Az utóbbi hetekben több forrás is arról számolt be, hogy Észak-Korea lakossága soha nem látott éhínség előtt áll. Az ENSZ és Dél-Korea szakértői kereskedelmi adatok és műholdfelvételek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a rendelkezésre álló élelmiszer-mennyiség olyan szintre süllyedt, hogy gyakorlatilag lehetetlen a minimális szükségletek kielégítése. Lucas Rengifo-Keller, a Peterson Institute for International Economics kutatója a CNN-nek nyilatkozva úgy vélte: még abban az esetben is éhen halnának emberek, ha az élelmet egyenlően osztanák szét, viszont köztudott, hogy az elit és a hadsereg e téren is előnyt élvez. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az észak-koreai lakosság már a Covid-járvány előtt is alultáplált volt, s a helyzetet csak súlyosbították az utóbbi években a határlezárások és a phenjani rezsim önkéntes izolációja. Az utóbbi kapcsán megfigyelők megemlítik, hogy a diktatúra felszámolta az illegális kereskedelem utolsó maradványait is a Kínával közös határ mentén, elvágva az életmenő termékektől az élelemhez hivatalos úton egyre nehezebben hozzájutó emberek tömegeit.

A kérdéssel a rezsim vezető lapja is foglalkozott nemrégiben. A brit The Guardian által idézett vezércikkében a Rodong Szinmun a „gazdasági önellátás” mellett tört lándzsát, és leszögezte, hogy az „imperialisták” által folyósított segély „mérgezett cukorka”, amit csapdaként használnának az ország „kifosztására és leigázására”. Az újság egyértelműen arra célzott, hogy a kilencvenes évek második felében kitört éhínség után a Bush-kormányzat hirtelen megszüntette az Észak-Koreának nyújtott élelmiszer-segélyeket. Washington különféle adminisztratív okokra hivatkozott, viszont Észak-Koreában úgy tekintették, hogy az USA fegyverként használja a segélyezést a 2002 októberében kirobbant nukleáris vitában.

Észak-Korea nemzetközi embargó alatt áll a múlt század ötvenes évei óta. A szankciók egy részét felfüggesztették a kilencvenes években, de az enyhülés nem volt hosszú életű, mivel Phenjan titokban újraindította urándúsítási és rakétafejlesztési programját. A korábbinál is szigorúbb szankciók ellenére a Kim-dinasztia nem hagyott fel az atomprogramjával, hanem komplex módszereket és szervezeti hálót alakított ki, hogy kijátssza a nemzetközi embargót. Az Egyesült Államok évek óta azzal vádolja Kínát és az Oroszországot, hogy támogatja Észak-Koreát a szankciók megkerülésében. Ugyanakkor Phenjan dolgát megkönnyíti az ország földrajzi elhelyezkedése: tengeri ország lévén könnyebben „téríthet el” hivatalosan más országok kikötői felé tartó szállítmányokat. Ezek a módszerek a mintegy 23 milliós lakosság élelmezéséhez nem elegendők, de a rakéta- és nukleáris fejlesztési program folytatását a jelek szerint lehetővé tették.

banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?