Kétnapos EU-csúcs kezdődik csütörtökön Brüsszelben. Előreláthatóan döntés születik az unió legfontosabb vezetői pozícióinak betöltéséről is.

Az uniós tagállamok vezetőinek június 17-én tartott informális találkozóját követően, csütörtökön és pénteken megegyezhetnek az EU intézményeinek vezetőiről. Az Európai Unióról szóló szerződés szerint az Európai Tanács feladata megválasztani az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökét, valamint kinevezni az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét.

A vezetőkről szóó döntés kapcsán éles bírálatot fogalmazott meg hétfőn az olasz miniszterelnök. Giorgia Meloni a római parlament alsóházában tartott felszólalásában - Orbán Viktor miniszterelnök hétfői római nyilatkozatát idézve - azt hangoztatta, hogy az európai intézményeket az eredeti elképzelés szerint nem többség és ellenzék ellentétére építették fel, hanem semleges logikával. Hasonlóképpen a csúcsvezetői tisztségek kijelölése sem követheti a többség-ellenzék felosztást. „Most úgy döntöttek, hogy új színteret hoznak létre, és a konszenzus logikáját a tűzhely-közeli logika váltja fel (...), melyben egy oldal dönt mindenki nevében" - mondta Meloni. Ezt a kizárásos egyezséget a római kormány nevében elutasítottam már, és nem kívánok osztozni benne - jelentette ki.

Szürreálisnak nevezte az uniós tagországok állam- és kormányfőinek az EP-választások utáni legelső ülését, ahol „egyesek csúcsvezetői jelöltnévsorral jelentek meg, egyes pártok megállapodása alapján, és még úgy sem tettek, mintha egyeztetni akarnának a polgároktól érkező választási eredmények alapján". „Egyetlen igazi demokrata, aki hisz a nép szuverenitásában, sem tarthatja elfogadhatónak, hogy Európában egyeztetéssel próbálkozzanak a csúcstisztségek kijelöléséről, még mielőtt a polgárok az urnákhoz járuljanak. Azután viszont csodálkozunk, hogy a polgárok számára nem fontos elmenni szavazni" - vélte Giorgia Meloni. Hangsúlyozta: a polgárok világosan megüzenték, melyik modellt választják a „kompromisszumok Európai Uniója és a folyamatosan növekvő kihívások" megoldása között.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint a csúcs napirendjén számos témakör szerepel, az egyik legsürgetőbb táma természetesen az orosz–ukrán háború. A két nap során az uniós vezetők megvitatják az Ukrajnának felajánlott uniós támogatást, különös tekintettel a katonai támogatásra. Ezzel összefüggésben megvitatják a tagállamok kezdeményezését is, melynek során lőszereket és rakétákat ajánlanak fel és küldenek Ukrajnának.

Az EU-csúcson téma lesz Ukrajna uniós tagállammá válásának kérdésköre is, tekintettel arra, hogy  június 25-én rendezték meg az első csatlakozási konferenciát Luxembourgban. Ennek kapcsán Magyarország már kifejtette az álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az előfeltétele kell hogy legyen bármilyen csatlakozási tárgyalásnak. Így kerültek a magyar feltételek az Ukrajnával folytatandó tárgyalások keretdokumentumába - írja a lap.

A csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen lesz, mivel várhatóan biztonsági megállapodást köt Ukrajna az Európai Unióval. Az Ukrajna által aláírt korábbi biztonsági megállapodásokhoz hasonlóan ez az uniós megállapodás is a jövőbeni támogatás megerősítését szolgálja: az EU továbbra is finanszírozni kívánja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, folytatja a kijevi csapatok kiképzését, és fokozza az ország védelmi iparának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket. Az uniós vezetők megvitatják a Moldovának nyújtott támogatást is.