Rávilágít az Európai Unión belüli törésvonalakra a közösség vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozója, miközben sokasodnak a kételyek azzal kapcsolatban is, hogy az unió képes-e egyszerre kezelni a szaporodó válságokat az ukrajnai és izraeli háborútól az örmény–azeri konfliktuson át a Koszovó és Szerbia közötti feszültségig - idézi a Világgazdaság a Politico befolyásos európai portált.

Leginkább azonban a közel-keleti konfliktus nyomta rá a bélyegét az uniós agendára, letaszítva a napirend éléről az Ukrajnában dúló háborút, ráadásul az izraeli történések terén a közösségen belül az egység is jóval távolabbi. Noha az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az EU-t geopolitikai tényezővé szeretné formálni, a két háború rámutat az unió külpolitikai befolyásának határaira is, különösen, hogy a kontinens vezetői sem képesek egységes álláspontot kialakítani Izrael kérdésében.

Még abban a kérdésben is alig tudtak megegyezni, hogy tűzszünetre vagy a harcok humanitárius szüneteltetésére szólítsanak fel. Az unió soros elnöki címét betöltő Spanyolországot vezető Pedro Sanchez a tűzszünet szó használata mellett érvelt, míg Németország és mások szerint minden tartós szünet a harcokban Izrael azon jogát korlátozná, hogy megvédje polgárait a Hamasszal szemben. Végül az európai uniós tagállamok vezetői az EU-csúcs első napján, csütörtökön éjszaka elfogadott közös nyilatkozatukban „humanitárius célokat szolgáló szünetre” szólítottak fel az Izraelt és a Hamász palesztin szervezetet szembeállító gázai övezeti konfliktusban, hogy a segélyszállítmányok mielőbb eljuthassanak a rászorulókhoz.

Az Ukrajnával szembeni orosz invázió ugyan tavaly sosem látott egységet hozott, ám a közel-keleti konfliktus hasonlóképp fordulópontot jelent, miközben a tagállami vezetők saját hazájukban is egyensúlyozni kénytelenek az Izrael- és palesztinpárti csoportok között. További gondot jelent a számos országban jelen lévő terrorfenyegetettség, amit a Hamász támadása utáni franciaországi és belgiumi támadások is jeleztek - idézte a vg.hu a brüsszeli portált. Lengyelország és a Balti-országok ugyanakkor úgy gondolják, hogy a fókusznak továbbra is az unió határánál zajló háborún kellene maradnia.

Ahogy az EU eddig kezelte az izraeli háborút, az befolyásolja a közösség tekintélyét is. A zűrzavaros, nem egységes kommunikáció sem használ a kérdésben, így miután egy biztos a palesztinoknak szánt segélyek felfüggesztéséről beszélt a Hamász támadása után, hamarosan a bizottság visszatáncolni kényszerült a kérdésben, mondván csak felülvizsgálják azok folyósítását. A közös álláspont kialakítása azonban elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az EU geopolitikai szereplőként léphessen fel, ám ez egyáltalán nem könnyű az egyik legmegosztóbb kérdésben - írta a Politico nyomán a Világgazdaság.