A félidős választások előtt a demokrata jelöltek vezetik a felméréseket több, stabilan konzervatív államban is, ahol 2024-ben a republikánus elnökjelölt kétszámjegyű győzelmet aratott. Szakértők figyelmeztetnek: a közvélemény-kutatások hajlamosak alulmérni a konzervatív szavazók részvételi hajlandóságát, és sok múlhat a részvételi arányokon.

November 3-án időközi választásokat tartanak az Egyesült Államokban, a végkifejlet pedig nagyban meghatározhatja Donald Trump második elnökségének utolsó két évét. Ha a demokratáknak sikerül visszaszerezniük a többséget a kongresszus két házában, jelentősen korlátozhatják a republikánus adminisztráció mozgásterét a ciklus hátralévő részében.

Az időközi vagy félidős („midterm”) választás sajátos amerikai intézmény. Kétévente a képviselőházban mind a 435 helyet, a hat évre választott száztagú szenátusban 35 mandátumot újítanak meg. Noha képviselő- és szenátorjelöltek közül választanak, valójában a polgárok ilyenkor az elnök teljesítményéről szavaznak. A történelmi trendeknek megfelelően az elnök pártja rendszerint a törvényhozás mindkét házában pozíciókat veszít, de nem minden esetben veszíti el a többséget is.

Idén a republikánusok kilátásait rontja a hivatalban lévő elnök történelmi léptékben is alacsony támogatottsága, a magas infláció és a „békeelnökként” újraválasztott Donald Trump háborús ámokfutása.

A Reuters/Ipsos felmérése szerint a választók prioritáslistáján messze az árak emelkedése áll az első helyen. A válaszadók 47 százaléka jelölte meg ezt az opciót, amikor arról kérdezték, hogy melyik a legfontosabb tényező, amelynek alapján egyik vagy másik jelölt mellett dönt. A második helyen a demokratikus elvek védelme áll 26 százalékkal, majd a bevándorlás (12 százalék) és a bűnözés (3 százalék) következik. Nem véletlen, hogy a félidős választások előtt a Republikánus Párt kongresszusi jelöltjei maguk is hangosan követelték az üzemanyagárak csökkentését, és az Iránnal vívott háború mielőbbi lezárását.

Az Irán ellen február végén indított háború miatt különösen érzékeny téma az üzemanyag, az élelmiszerek, a lakhatás és az egészségügyi költségek emelkedése. A Reuters/Ipsos mérései szerint egy évtizede most először tartják úgy a választók, hogy a demokraták alkalmasabbak a gazdaság irányítására, mint a republikánusok. A konzervatív stratégák válasza erre az, hogy a választást két eltérő politikai vízió közötti opcióként igyekeznek beállítani. Azzal támadják a demokratákat, hogy szocialista eszmék befolyása alá kerültek – annak érdekében, hogy a választás ne az aktuális gazdasági helyzetről szóló népszavazássá váljon. Donald Trump személyesen több tucat kampányfellépést vállalt, és ezeken rendre a kommunizmus rémével riogatta a választókat. Hogy mennyire reális a kommunizmus veszélye az USA-ban, arról sokat elmond, hogy már a fogalom definiálása is gondot okoz, nemcsak a rettegő konzervatív választóknak, de még J.D. Vance alelnöknek is.

Ha a választás országos szinten dőlne el, a demokraták mindent vinnének: 47–36 arányban vezetnek a felmérésekben a republikánusokkal szemben. Az USA-ban azonban a választásokat az államok szervezik, és állami szinten is döntenek a mandátumokról. Az előrejelzések szerint 80–95 százalék a valószínűsége, hogy a demokraták visszaszerzik az alsóházat a republikánusoktól. A felsőházért folyó küzdelem már jóval szorosabb, de itt is a demokraták felé billen a mérleg.

A demokratáknak legalább négy mandátumot kell elhódítaniuk ahhoz, hogy megszerezzék az irányítást a szenátusban, ahol jelenleg a republikánusok 53-47-es többségben vannak. A felmérések nemcsak a legfontosabb csatatér-államokban mutatnak demokrata előnyt, de olyan hagyományosan „vörös” államok is billegni kezdtek, mint Kansas, Nebraska, Mississippi vagy Texas. A billegők közé tartozik továbbá Alaszka és Iowa, ahol két éve Trump kétszámjegyű vereséget mért demokrata párti riválisára, Kamala Harrisre.

Texasban 1988 óta nem választottak demokrata szenátort. Most a felmérések szerint szűk, többnyire a hibahatáron belüli előnnyel vezet James Talarico, annak ellenére, hogy a republikánus jelöltet, Ken Paxton főügyészt Elon Musk, a világ leggazdagabb embere egymaga több mint 150 millió dollárral támogatta. Hasonló a helyzet Michiganben, ahol a konzervatív támogatók szintén nagy összegeket mozgósítottak Mike Rogers mögött, hogy megakadályozzák Michigan, illetve az Egyesült Államok első muszlim szenátorának megválasztását. Abdul El-Sayed ellen már a demokrata előválasztáson is óriási költségvetésű kampány indult, akkor sikertelenül.

Maine-ben a hivatalban lévő Susan Collins nem egy kifejezetten MAGA-jelölt, sőt a mérsékelt republikánusok egyik utolsó zászlóvivőjeként tartják számon, mégis a Trump-adminisztráció teljes mellszélességgel támogatja. A felmérések szerint a demokrata kihívó, Troy Jackson vezet 2–4 százalékponttal. A csatatér-államok közé sorolják továbbá Ohiót és Észak-Karolinát. Mindkét államban a demokrata jelölt enyhe, hibahatáron belüli előnyét mutatják a felmérések.

Elemzők ugyanakkor óvatosságra intenek. Az utóbbi három elnökválasztáson a közvélemény-kutatások hajlamosak voltak alulmérni a konzervatív szavazók részvételi hajlandóságát. A félidős választásokon, 2018-ban és 2022-ben mindkét irányban tévedtek a felmérések. A legkirívóbb eset Alaszkáé, ahol a kutatások szerint ezúttal inog a konzervatív jelölt széke: 2022-ben csaknem nyolc százalékkal mérték túl a demokraták támogatottságát. Tavaly novemberben a New Jersey-i és a virginiai kormányzóválasztáson inkább a demokratákat mérték alul a kutatások.

A múltbeli választások felmérési hibáit alapul véve érdemes az előrejelzéseket óvatosan kezelni. Egy sikeres republikánus mozgósítás könnyen visszabillentheti a hibahatáron belüli államokat, amilyen Texas vagy Ohio.

Nate Silver, az egyik legtöbbet idézett amerikai statisztikus és politikai elemző szerint, ha a közvélemény-kutatási átlagok pontosan tükröznék a végeredményt, akkor a demokraták hét mandátumot hódítanának el a republikánusoktól, miközben valamennyi jelenlegi helyüket megőriznék. Ez 54-46-os demokrata többséget eredményezne a szenátusban. Ám nyolc kulcsfontosságú államban a demokraták mindössze 1 és 4,3 százalékpont közötti különbséggel vezetnek, így egy viszonylag kis mérési hiba vagy az utolsó napokban bekövetkező hangulatváltozás is elegendő lehet ahhoz, hogy több helyen megforduljon az eredmény – mutatott rá az elemző.

Silver három forgatókönyvet vázolt fel arról, hogy milyen gyakorlati következményei lehetnek a mérési hibáknak. Ha a kutatások legfeljebb két százalékponttal becsülik túl a demokraták támogatottságát, akkor Kansas és Iowa republikánus kézen marad. Ugyanakkor James Talarico Texasban még így is 0,6 százalékpontos, Troy Jackson pedig Maine-ben 0,7 pontos győzelmet arat. Ebben az esetben a demokraták 52-48-as többséget szereznek a szenátusban.

Egy hárompontos mérési hiba viszont már Texas és Maine visszabillenését jelentené, így a demokraták legfeljebb 50 mandátumig jutnának, vagyis a republikánusok – J.D. Vance alelnök szavazata révén – megtartanák a többséget. Egy négypontos hiba mellett a demokraták már Alaszkát sem tudnák megszerezni, sőt Michigant is elveszítenék, ami 52-48-as republikánus többséget eredményezne.

A szenátusi verseny Nebraskában okozhatja az idei időközi választások talán legnagyobb meglepetését. A biztosan republikánusnak számító államban a függetlenként induló Dan Osborn szoros küzdelemre kényszerítette a hivatalban lévő republikánus szenátort, Pete Ricketset. A verseny különlegessége, hogy a Demokrata Párt visszaléptette saját jelöltjét, és Osbornt támogatja. Az egykori szakszervezeti vezető és gyári munkás a megélhetési költségek emelkedésére, az inflációra, valamint a gazdákat sújtó magas üzemanyag- és műtrágyaárakra építette kampányát. A legfrissebb felmérések szerint a két jelölt fej fej mellett halad, noha Donald Trump 2024-ben húsz százalékpontos előnnyel nyerte meg ezt az államot. A nebraskai verseny azért is érdekes, mert ha Osborn győz, állítása szerint egyik párt frakciójához sem csatlakozik, így függetlenként aránytalanul nagy befolyása lehet a washingtoni erőviszonyokra, ha a republikánusok minimális kisebbségbe kerülnek.

A választások tétjét mutatja, hogy a kampányhajrában beszállt a mozgósításba Barack Obama, a továbbra is rendkívül népszerű volt demokrata elnök, illetve a hivatalban lévő államfő is, noha nagyfokú népszerűtlensége miatt korábban több konzervatív jelölt kerülte a nevének említését is a kampányban. A republikánus stratégák úgy gondolják, hogy noha Trump támogatottsága összeomlott az elmúlt két évben, a párthoz hű magot továbbra is ő képes a leginkább mozgósítani. Márpedig elemzők szerint az idei választás kimenetele nagyrészt a részvételen múlhat.

Az időközi választásokkal egy időben három tucat kormányzói posztról is döntenek az amerikai választók november 3-án. Georgia történelmet írhat, ugyanis Keisha Lance Bottoms lehet az első fekete nő, akit az Egyesült Államokban kormányzónak választanak.

A keddi választások másik érdekessége, hogy hivatalban lévő pápa első alkalommal szavaz egy amerikai választáson. A Vatikán pénteken közölte, hogy XIV. Leó – polgári nevén Robert Francis Prevost – levélben adta le voksát Illinois államban, ahol szenátusi és kormányzói választást is tartanak. Az első amerikai származású pápát 2025 májusában választották meg a katolikus egyház fejének.