A svájci bankár hajlamos félrenézni, ha piszkos pénz áll a házhoz
Az Európai parlament legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárt (EPP) feketelistára tetetné Svájcot egy hatalmas adatszivárgás után, amely a képviselőcsoport szerint „masszív hiányosságokra utal, ami a pénzmosás megelőzését illeti”.
Újabb adatszivárogtatási botrány borzolja a kedélyeket Európában, miután több sajtóorgánum közös ankétja azzal vádolta meg a Credit Suisse svájci pénzintézetet, hogy korrupt vagy tekintélyelvű politikusok, drogkereskedők, háborús bűnösök és emberkereskedők számláit vezeti.
A Panama-iratokhoz hasonló szivárogtatás során hatalmas mennyiségű információ került előbb a Süddeutsche Zeitung birtokába, majd a német napilaptól a Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekthez (OCCRP), amely megosztotta 46 különböző médiummal, köztük a New York Times-szal, a brit Guardiannal és a francia Le Monde-val.
A The New York Times szerint a kiszivárgott adatok több mint 18 ezer számlát érintenek, amelyekben összesen több mint 100 milliárd dollárt tartottak. Az itt böngészhető adatok az 1940-es évektől a 2010-es évekig terjednek. A számlák több mint kétharmadát 2000 után nyitották, és sok közülük ma is él. Az ügyfelek között szerepel például a szerb drogkirály, Rodoljub Radulović, aki két számlán mintegy 3,4 millió frankot tartott. Az OCCRP szerint az Egyesült Államokban is körözött szerb bűnöző egyik számlájáról az ügyészek sem tudtak, amíg az újságírók nem hozták a tudomásukra a létezését.
A gyanús számlatulajdonosok listáján szerepel továbbá a volt egyiptomi diktátor, Hoszni Bubarak két fia, Omar Szulejmán kínzásokat vezető egyiptomi kémfőnök, a szicíliai maffia pénzmosásért felelős tagja, a Siemens 2008-ban vesztegetésért ítélt menedzsere, Eduard Seidel, valamint egy vatikáni bíboros is. Giovanni Angelo Becciu az első vatikáni tisztségviselő, akit büntetőeljárás alá vont egy nem egyházi bíróság. Kilenc másik személlyel együtt csalással, hivatali visszaéléssel, sikkasztással és pénzmosással vádolják. Az ügyészek azt állítják, hogy a csoport 350 millió eurónyi egyházi vagyont veszített el egy botrányos londoni ingatlanvállalkozáson. Becciut ugyanakkor azzal is vádolják, hogy vatikáni pénzeket irányított fivérei szardíniai vállalkozásaiba. A bírósági dokumentumok szerint a sikkasztáshoz egy Credit Suisse-számlát használtak, amelyen Becciu, a Szentszék államtitkári hivatala és három másik személy szerepelt a számlatulajdonosok között.
Gamal és Alaa Mubarak több számláját az Arab tavasz után lezárták, négy másik azonban továbbra is aktív lehet. 2010-ben, egy évvel apjuk bukása előtt az egyik számlán 232 millió svájci frank volt. Ügyvédjük azt nyilatkozta az OCCRP-nak, hogy a fivérek „svájci kinnlevőségeiben sem a svájci, sem az egyiptomi vizsgálatok nem találtak gyanús tevékenységre utaló nyomot”.
A problémás számlatulajdonosok egyike Armen Sarkissyan örmény exelnök, aki januárban lemondott posztjáról, miután a Süddeutsche Zeitung megkeresést küldött neki a Credit Suisse-nál vezetett számláiról. Ezeken több mint 12 millió svájci frankot tartalékolt.
„Alapjában véve semmi rossz nincs abban, hogy valakinek svájci bankszámlája legyen. A bankoknak azonban el kell kerülniük azokat az ügyfeleket, akik illegálisan jutottak pénzhez, vagy bűncselekményekben vettek részt” – írja a tényfeltáró konzorcium, hozzátéve, hogy a Credit Suisse éveken át kapcsolatot tartott fenn korrupt kormányzati tisztviselők, bűnözők és állítólagos háborús bűnösök tucatjaival, noha az esetek többségében egy gyors Google-kereséssel kideríthető lett volna, kivel van dolga. A Credit Suisse részvényeinek árfolyama hétfő délutánra csaknem három százalékkal csökkent.
Az Európai Parlament legnagyobb frakciója a svájci bankok gyakorlatának felülvizsgálatára szólított fel. Markus Feber, az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának elnöke közölte: ha a nyomozások arra engednek következtetni, hogy komoly hiányosságok mutatkoznak az alpesi ország pénzmosás elleni szabályaiban, Svájcot magas kockázatú területté kell minősíteni. A feketelistán jelenleg több mint húsz ország szerepel – köztük Irán, Szíria és Észak-Korea –, viszont Európából Svájc lenne az első.
„Úgy tűnik, a súlyos kérdések feltevése helyett a Credit Suisse a félrenézés politikáját alkalmazza” – fogalmazott Markus Ferber. A bank nem kommentálta a német politikus nyilatkozatát. A svájci pénzügyminisztérium nemzetközi pénzügyekért felelős államtitkársága viszont nyomatékosította, hogy az ország megfelel „minden nemzetközi szabványnak az adóügyeket, valamint a pénzmosást, a terrorizmus finanszírozását és a korrupció elleni küzdelmet érintő információcserét illetően”. Hozzátették, hogy Svájc immár több mint 100 országgal vesz részt a számlaadatokkal kapcsolatos automatikus információcserében.
A Credit Suisse határozottan visszautasítja „az üzleti gyakorlatával kapcsolatos vádakat és célzásokat”. Az újságcikkekre kiadott írásos reakciójában a bank a problémát „túlnyomórészt történelminek” nevezte, és azt állította, hogy az információkat kiragadták a kontextusból. A pénzintézet ugyanakkor elismerte, hogy a hírlapok birtokába került adatok valósak. Azt állította viszont, hogy miközben az elmúlt három hétben számos megkeresést kapott az ankétban résztvevő médiumoktól, ettől függetlenül az érintett számlákat folyamatosan felülvizsgálják. „Az ellenőrzött számlák hozzávetőleg 90 százaléka már zárva van, vagy a sajtómegkeresések beérkezése előtt elindult a lezárásuk folyamata, több mint 60 százalékát pedig már 2015 előtt lezárták” – áll a Credit Suisse közleményében.
A dátumok azért lehetnek fontosak, mert alig több mint három éve Svájc – az Egyesült Államok nyomására – enyhített a híres-hírhedt banki titoktartási szabályain, amelyeknek köszönhetően az alpesi állam közel egy évszázada a globális tőke menedékévé vált. Az újabb leleplezések azonban arra utalnak, hogy a svájci bankárok továbbra is hajlamosak félrenézni, amikor vitatható eredetű pénzt próbálnak elhelyezni náluk.
A svájci pénzügyi felügyelet (FINMA) – amely 2018-ban elmarasztalta a Credit Suisse-t a pénzmosás elleni küzdelem hiányosságai miatt – közölte, hogy kapcsolatba lép a bankkal a sajtóban megjelent információk kapcsán.
A Credit Suisse-nál egyik botrány a másikat éri. A pénzintézet ellen nemrégiben büntetőper indult – az első ilyen eljárás hasonló méretű bank ellen Svájcban –, miután kiderült, hogy egy bulgáriai drogkereskedő banda számára eurómilliókat mosott tisztára. A maffiastílusú kivégzéssel tarkított ügyben a Credit Suisse egykori alkalmazottja azt vallotta a bíróság előtt, hogy csupán főnökei utasításait teljesítette. Az eset is hozzájárult, hogy Svájc második számú bankjának tőzsdei értéke harmadával, mintegy 11 milliárd dollárral esett vissza.
CSAK SAJÁT