A magánszférával együttműködve Romániának sikerült fontos energetikai projekteket kifejlesztenie - jelentette ki kedden Ilie Bolojan ügyvivő államfő a Három Tenger Kezdeményezés konferenciájának állam- és kormányfőknek szóló találkozóján, amelyen többek között Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök is részt vett.
A varsói királyi palotában zajló eseményen Bolojan emlékeztetett, hogy fontos lépések történtek a cernavodai atomerőmű 3. és 4. reaktorának megépítési projektjében, és a régió energetikai biztonsága szempontjából alapfontosságú stratégiai jelentőségű Neptun Deep projekt is halad előre, a fekete-tengeri földgáz kiaknázása 2027-ben elkezdődhet.

„Alapvetően fontos minél több tengelyen kialakítani az energiafolyosókat és növelni energiabiztonságunkat. Románia pedig kihasználja stratégiai helyzetét a regionális gázszállítási folyosókat illetően” - idézte az Agerpres Bolojant. Az ügyvivő elnök beszédében kiemelte ugyanakkor, hogy a Iaşi-Chişinău földgázvezeték és a Moldovai Köztársaság energiabiztonságát célzó egyéb projektek lehetővé teszik, hogy ezt a országot nagyrészt Romániából lássák el villamos energiával és földgázzal.

Bolojan szerint az észak-déli irányú szállítási folyósok továbbra sem elég fejlettek, és hangsúlyozta, hogy Románia számára a Via Carpatia és a Rail-2-Sea közúti és vasúti infrastrukturális projektek jelentik a prioritást. Előbbinek a Románián áthaladó közel 200 kilométert kitevő része mind a szerződéskötés szakaszában van. A román államfő úgy véli ugyanakkor, hogy a konstancai kikötőnek stratégiai szerepe van az Európát a Kaukázussal és Ázsiával összekötő szállításban, és az Ukrajnában zajló háború miatt, illetve Románia schengeni csatlakozása nyomán fontossága tovább nő.

Kapcsolódó

Görögországgal bővült a Három Tenger Kezdeményezés

Románia elérte a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójára kitűzött céljait – jelentette be Klaus Iohannis államfő szerdán.  

együttműködés Három Tenger Kezdeményezés Klaus Iohannis Novák Katalin

Említést tett arról is, hogy Románia a Moldovai Köztársasággal közösen új hidak építését tervezi a természetes határt képező Prut folyón, és az egyik építése a napokban kezdődött el. Beszédében Bolojan kitért a jelenlegi biztonsági kihívásokra is, amelyek a gazdaságra is kihatnak. „A gazdasági környezet átalakulóban van, ami folyamatos alkalmazkodásra kényszerít bennünket. Az ebben a szakaszban meghozott döntések és intézkedések nemcsak a Három Tenger Kezdeményezés jövőjét, hanem Európa jövőjét is meghatározzák. A globális politikai és gazdasági erőviszonyok átalakulása megerősített partnerséget igényel minden olyan országgal, amely érdekelt a térségünk stabilitásában és jólétében” - fogalmazott a román elnök.

E körülmények között a Három Tenger Kezdeményezés és célkitűzései nagyobb jelentőséget kapnak, földrajzi stratégiai helyzeténél és gazdasági potenciáljánál fogva pedig Románia „fontos szerepet játszik ebben az egyenletben” - tette hozzá. Véleménye szerint azonban fontos kiaknázni a magánszféra nyújtotta lehetőségeket is, mivel az állam egymagában nem tud a fejlődés motorja lenni. 'A magánvállalatok nem csupán pénzforrásokat, hanem innovációt és hatékonyságot is jelentenek' - mutatott rá Bolojan.

Közép-európai együttműködés

Az erős Közép-Európa nemcsak egy regionális érdek, hanem egész Európának is érdeke - jelentette ki Sulyok Tamás magyar köztársasági a varsói csúcstalálkozó alkalmából rendezett üzleti fórumon. Az államfő a kelet-közép-európai uniós államok tíz vezetőjével rendezett pódiumbeszélgetés után a magyarországi közmédiának elmondta: a Három Tenger Kezdeményezés kulcsszerepet játszik a közép-európai együttműködésben, Magyarország ezért elkötelezett a kezdeményezés mellett.

Az MTI által idézett magyar köztársasági elnök úgy ítélte meg: a Kelet és a Nyugat közötti együttműködésben a „híd és a cement" szerepet egyértelműen Közép-Európa, ezen belül Magyarország tölti be. Az üzleti fórumon mondott beszédében Sulyok Tamás felidézte: Magyarország az elsők között, 2024 őszén csatlakozott a Három Tenger Kezdeményezés keretében működő innovációs alaphoz. Kiemelte: Magyarország elkötelezett a növekedésorientált vállalkozások támogatásában, célja egy stabil piaci alapú infrastruktúra létrehozása, amely megkönnyíti a legjobb piaci gyakorlatok megvalósítását.

A közelmúlt geopolitikai kihívásai rávilágítottak arra, hogy a nemzetközi együttműködés és a regionális fejlesztések nélkül az energiaellátás biztonsága nem valósítható meg hosszú távon - szögezte le Sulyok Tamás. Hozzátette: Magyarország olyan irányokból biztosított hozzáférést az energiaforrásokhoz, amelyek a regionális energiaellátás biztonságához is hozzájárulnak. Rámutatott: folyamatban vannak a szlovén-magyar gázvezeték építésének előkészületei, melynek eredményeként Magyarország valamennyi szomszédos országgal összeköti gázszállítási hálózatát.

Figyelemre méltó eredménynek nevezte a Szlovéniát és Magyarországot összekötő nagyfeszültségű távvezetéket, valamint a zöldenergia-projekteket is. A közlekedési hálózatok fejlesztéséről szólva az államfő kiemelte a Via Carpatia közlekedési folyosót, rámutatva: Magyarország az első állam, amelynek területén már elkészült a projekt nemzeti szakasza.

Kapcsolódó

Történelmi energetikai megállapodást kötött Magyarország és Románia

Aláírta Magyarország és Románia a gázszolidaritási megállapodást, amely tovább erősítette a kétoldalú energetikai együttműködést – jelentette be Szijjártó Péter hétfőn Budapesten.

együttműködés földgáz fekete-tengeri földgáz energia Szijjártó Péter Sebastian Burduja

Andrzej Duda lengyel elnök az üzleti fórumon úgy ítélte meg: a tömörülés tízéves fennállása során „fejlődött a térség víziója", a tagállamok „határozottabbá, magabiztosabbá és felkészültebbé váltak a közös érdekek megfogalmazására". Megköszönte az Egyesült Államoknak, amely a tömörülés stratégiai partnere, hogy erőfeszítéseket tesz a csoportosulás erősítése érdekében. Aláhúzta: az amerikai fél érdeklődéséről tanúskodik, hogy a keddi varsói csúcstalálkozón részt vesz Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter is. A fő térségbeli infrastrukturális projekteknek Andrzej Duda a Via Carpatia mellett a Via Baltica közúti folyosót, a Rail Baltica vasúti folyosót, a balti-tengeri és adriai LNG-kikötőket és a gázszállítási összeköttetéseket sorolta.

A Három Tenger Kezdeményezésnek jelenleg 13 európai uniós (EU) ország a tagja. Stratégiai partnere az Egyesült Államok, Japán, Németország és az Európai Bizottság, és Andrzej Duda hétfői bejelentése szerint a varsói csúcstalálkozón Törökország és Spanyolország is stratégiai partnerré válik. Társult államként jelenleg két EU-tagjelölt állam, Ukrajna és Moldova vesznek részt a tömörülésben, a csúcstalálkozón Montenegró és Albánia csatlakozik hozzájuk. A csúcstalálkozón 12 ország elnöke és összesen mintegy húsz küldöttség vesz részt. A találkozó plenáris ülését kedd délután szervezik a varsói várban.