Augusztus 25-én egy párizsi repülőtéren őrizetbe vették az orosz származású, francia állampolgársággal is rendelkező Pavel Durov Telegram-vezért. A hír valóságos bombaként robbant, a letartóztatást követően pedig nagyon sok olyan vélemény látott napvilágot, amelyek a francia hatóságok lépését a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás elleni támadásként értelmezték. Durov őrizetbe vételét azzal indokolták az illetékesek, hogy alapos gyanú áll fenn azzal kapcsolatosan, hogy az általa alapított Telegram alkalmazás a különféle illegális tevékenységek gyűjtőhelyévé vált, mivel a Dubajban bejegyzett cég sorozatos mulasztásokat követett el az ott zajló aktivitás moderálása terén, annak ellenére, hogy az illetékes amerikai és európai hatóságok többször is figyelmeztették ez ügyben. Ilyen körülmények között érdemes megvizsgálni, hogy mi is az igazság a Telegrammal kapcsolatosan, annál is inkább, hogy jelenleg az egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásról van szó, amelyet megközelítőleg egy milliárd ember használ.

A BBC szeptember 6-án megjelent cikke rámutat arra, hogy Franciaországban elterjedt gyakorlat az őrizetbevétel olyan esetben, amikor a bíróság úgy véli, hogy elégségesek azok a körülmények, amelyek között egy esetleges eljárás indítható, viszont ez korántsem jelenti azt, hogy az ügy eljut egyáltalán a vádemelési szakaszig. Pavel Durov esetében valószínű, hogy azért foganatosítottak hasonló intézkedést, hogy esetleges külföldre való távozásával ne vonhassa ki magát az eljárás alól. A 39 éves, Szentpéterváron született orosz vállalkozó vagyonát több, mint 15 milliárd dollárra becsülik, a francián kívül pedig rendelkezik Saint Kitts and Nevis-i, valamint Egyesült Arab Emírségekbeli állampolgársággal is. Durovot időközben ötmillió dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezték, ő maga pedig tagadja az ellene felhozott vádakat, hibának nevezve letartóztatását.

Dióhéjban ennyi a történet, aminek nagy valószínűséggel lesz még folytatása, viszont ami igazán érdekes, az az, hogy a gyakorlatban mennyire állják a helyüket a Telegram ellen megfogalmazott vádak. A New York Times egy négy hónapig tartó feltáró munka eredményét hozta nyilvánosságra tíz nappal ezelőtt, a cikkben pedig igencsak releváns információkat találhatnak az érdeklődők. A riport szerzői rögtön az elején erős állítással indítanak, miszerint a Telegram a bűnözés globális csatornája, ahol a tiltott tevékenységek legváltozatosabb formáira bukkanhatunk, amely a szervezett bűnözéstől a gyermekpornográfiáig és a terrorizmusig terjed. Ez a kijelentés megegyezik azokkal a vádakkal, amelyek alapján a francia hatóságok eszközölték a letartóztatást, és amelyeket maga az érintett továbbra is tagad. Az amerikai lap újságírói viszont meglehetősen szolid érvekkel támasztják alá állításukat, ugyanis a kutatómunka négy hónapos időtartama alatt több, mint 3,2 millió Telegram-üzenetet vizsgáltak, amelyek az alkalmazás mintegy 16 ezer csatornájáról származnak. Ezek közül kiemelt szerepet kaptak a Hamász, az ISIS és más terrorszervezetekhez köthető csatornák, a vizsgált adatokból pedig kiviláglik, hogy ezek gyakorlatilag zavartalanul folytatták tevékenységüket az üzenetküldő platformon, olyannyira, hogy a tavaly októberi Izrael ellen végrehajtott támadást követően a Hamász által mintegy 40 csatornán közzétett tartalmak révén a terrorszervezet követőinek száma megtízszereződött, ami konkrét számokban mérve 400 millió körüli megtekintést eredményezett.

Nem sokkal jobb a helyzet bizonyos amerikai szélsőjobboldali csoportok esetében sem. Az ankétból kiderül, hogy a Telegramon legalább 1500, a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport által működtetett csatorna létezik, ahol globálisan mintegy egy millió felhasználó férhetett hozzá a különböző szélsőséges ideológiákhoz és az ehhez kapcsolódó különböző, előzetesen szervezett és koordinált tevékenységek követéséhez. 22 csatornán zavartalanul működött az illegális fegyverbiznisz, ugyanakkor a kábítószerkereskedelem terén sincs ok a panaszra, hisz csak az amerikai újságírók által megfigyelt mintegy harminc csatornán gyakorlatilag bármilyen droghoz hozzá lehetett férni, ráadásul mindezen „szolgáltatásokat” nemzetközi szinten biztosították az illetékesek. A Telegram fontos szerepet játszott az idén Nagy-Britannia több nagyvárosában is kirobbant zavargásokban, ugyanis az utcai harcokhoz vezető álhírek terjesztésére az esetek nagy többségében ezt az alkalmazást használták.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan vált lehetségessé, hogy egy közösségi platform üzemeltetőinek sikerült ilyen hosszú ideig kijátszani mindazokat a szabályozásokat, amelyek a hasonló alkalmazásokat – Meta, YouTube, TikTok stb. – egyre szigorúbb szabályok bevezetésére kényszerítették az elmúlt években a moderálási elvek alkalmazása terén. A válasz első körben talán abban keresendő, hogy a Telegram mostanig egy meglehetősen „szürke” zónában működő vállalatként végezte tevékenységét, és bár a felhasználók száma mára megközelíti a milliárdos nagyságrendet, idén mindössze 60 állandó alkalmazottja volt az amúgy Dubajban bejegyzett cégnek. Maga Pavel Durov alapító egyébként épp az alacsony létszámmal magyarázta azt, hogy nem minden esetben van kapacitásuk az illegális tartalmak hatékony szűrésére. Ez a magyarázat meglehetősen furcsa olyan körülmények között, hogy ez az állapot korántsem újkeletű, hanem az illetékes szervek világszerte már évek óta jelezték a Telegramon zajló illegális tevékenységekkel kapcsolatos problémákat, valamint az is köztudott, hogy a hivatalos megkeresésekre a vállalat nem is igazán reagált. Erről beszélt a cég egy volt alkalmazottja is, aki elmondta, hogy egy külön e-mail-fiók volt fenntartva a különböző országok hatóságaival való kommunikációra, de az ide érkező levelekkel érdemben nem igazán foglalkozott senki. Kirívó példa, hogy amikor az amerikai Kongresszus Képviselőházának különbizottsága vizsgálódott a 2021-es Kapitólium-ostrom néven elhíresült zavargásokkal kapcsolatosan, a 15 megkeresett internetes platform közül egyedül a Telegram nem válaszolt. Másrészt az is igaz, hogy bizonyos esetekben az alkalmazás hasznosnak bizonyult, mint amikor Pavel Durov visszautasította az orosz titkosszolgálatok azon kérését, hogy az ellenzéki tevékenységet folytató felhasználók adatait kiadja a hatóságoknak. Ő maga saját, több millió követővel rendelkező csatornáján erről a politikáról azt nyilatkozta, hogy mindig arra törekednek, hogy a felhasználókhoz eljussanak a cenzúrázatlan információk és vélemények azért, hogy saját maguk szabadon dönthessenek bármilyen kérdéskörben. Nagyon úgy tűnik viszont, hogy ezek az idők hamarosan véget érnek, erre egyértelmű jelzés volt a Telegram-vezér augusztus végi letartóztatása, továbbá az is hangsúlyosan körvonalazódik, hogy – amennyiben nem akarja az app betiltását kockáztatni – Pavel Durovnak drasztikus változtatásokat kell eszközölnie az illegális tartalmak kiszűrését és az egyes országok hatóságaival való együttműködést illetően. A kérdés már csak az, hogy ez mennyire befolyásolja majd a Telegram felhasználóinak számát. 

Kapcsolódó

Letartóztatták az „orosz Zuckerberget” – ki Pavel Durov és miért vizsgálódnak ellene?

A Telegram ügyvezető igazgatóját források szerint az üzenetküldő alkalmazás tartalmával kapcsolatban helyezték vizsgálati fogságba, de a BBC hangsúlyozta, hogy konkrét vádakat még nem fogalmaztak meg ellene.

szólásszabadság visszaélés Telegram letartóztatás