Franciaországban, a párizsi repülőtéren vették hétvégén őrizetbe Pavel Durovot. A Telegram tulajdonosát és ügyvezető igazgatóját források szerint az üzenetküldő alkalmazás tartalmával kapcsolatban helyezték vizsgálati fogságba, de a BBC hangsúlyozta, hogy konkrét vádakat még nem fogalmaztak meg ellene. Az orosz, francia és az egyesült emirátusi állampolgárságú médiamogul letartóztatása felerősítette a szólásszabadsággal és az online bűnözéssel kapcsolatos vitákat.

Hivatalos források szerint ugyanis a Telegramhoz kapcsolódó bűncselekmények és az alkalmazás nem megfelelő moderálása miatt vizsgálódnak Durov ellen. Többen pedig érthetetlennek tartják, hogy a 39 éves milliárdos miért utazott Azerbajdzsánból Párizsba, tudván, hogy Franciaországban körözik.

A Telegram saját csatornáján kiadott vasárnapi közleményben hangsúlyozták, hogy Pavel Durovnak nincs mit rejtegetnie, gyakran utazik Európába. „Abszurd azt állítani, hogy egy platform vagy annak tulajdonosa felelős az ott közzétett visszaélésekért (…) A Telegram tiszteletben tartja az európai törvényeket, beleértve a digitális szolgáltatásokra vonatkozó rendeletet is és a moderálása is megfelel a normáknak” – szögezték le.

A Szentpéterváron született Pavel Durovot gyakran nevezték Oroszország Zuckerbergjének, miután mindössze 20 évesen létrehozta a VKontakte (VK) közösségi hálót. Mivel az sikeresen kiszolgálta az orosz nyelvű felhasználókat, az egykori szovjet államok terén túlnőtt a Facebook népszerűségén, de a hatóságokkal való vitái nyomán végül eladta és elhagyta Oroszországot. Dubajban hozta később létre – testvérével közösen – a Telegram üzenetküldő szolgáltatást, amely a világ egyik legnagyobb kommunikációs platformjává vált. Durov júliusban azt állította, hogy már elérte a havi 950 millió aktív felhasználót. A BBC kiemelte, hogy a Telegramon akár 200 ezren is lehetnek egy csoportban – ellentétben például a WhatsApp-al, amelyik 1000 felhasználóra korlátozza a méretet – ráadásul olyan titkosítást is kínál, amely révén az üzeneteket csak a küldő és a fogadó eszköz tudja elolvasni.

Épp a felhasználóknak anonimitást kínáló, a szólásszabadságra nyitott rendszere az, amely a népszerűségét adja. Többek között az orosz-ukrán háború egyik fő információs csatornájává vált, ugyanakkor ahogyan arra a CNN figyelmeztetett: a cenzúra hiánya és a titkosítás szélsőséges csoportosulások és terrorszervezetek körében is elterjedtté tette, továbbá nem szab határt az álhíreknek és az összefüggés-elméleteknek. Mint azt egy technikai szakértő magyarázta: „az olyan titkosított kommunikációs alkalmazások, mint a Telegram, egyesek számára a szólásszabadság eszközei, mások számára pedig a dark web kapuját jelentik.”

A BBC emlékeztetett, hogy Durov áprilisban, a Tucker Carslonnak adott interjújában ki is jelentette, hogy visszautasítana bizonyos hatósági kéréseket, ha azok olyan tartalom eltávolítására vonatkoznának, amelyek sértik a szólásszabadságot vagy a személyes levelezés védelmét. Ez mondjuk nem meglepő, hiszen hasonló kéréséket annak idején még a VKontakt esetében is elutasított az orosz hatóságoktól – amely révén Putyin-ellenes tüntetések hősévé vált 2012-ben. Oroszország amúgy a Telegramot megpróbálta betiltani, de egyelőre eredménytelenül.

A BBC kiemelte, hogy azt még nem tudni pontosan, hogy a francia hatóságok mivel vádolják Durovot a Telegrammal összefüggésben. Elon Musk, az X Platform tulajdonosa #FreePavel, azaz Engedjék szabadon Pavelt bejegyzést tett közzé a X oldalán, míg Edward Snowden, aki feltárta az amerikai hírszerzés széleskörű internetes és telefonos megfigyelési tevékenységét azt írta, hogy Durov letartóztatása „támadás a szólásszabadság és a gyülekezési jog ellen.”

A News.ro alapján a Forbes 15,5 milliárd dollárra becsülte Durov vagyonát, ugyanakkor saját kriptovalutája, a troncoin értéke több mint 15 százalékkal csökkent, amióta kiderült, hogy letartóztatták.