A NATO meglévő erői képességeinek növelése mellett készenléti képességeit is javítani tervezi, aminek keretében a szövetségesek 2020-ig megteremtik annak lehetőségét, hogy kevesebb idő alatt megvalósítható legyen a csapatok és katonai eszközök utánpótlása és európai mozgathatósága Észak-Amerika és Európa között - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán.

Stoltenberg a csütörtökön kezdődő kétnapos NATO védelmi miniszteri tanácskozást megelőzően tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, a készenléti képességek javítása keretében a szövetségesek meg kívánják teremteni annak lehetőségét, hogy szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó lehessen bevethető 30 napon belül, vagy akár ennél rövidebb idő alatt.

Mint elmondta, a közelgő, júliusi NATO-csúcstalálkozót előkészítő ülésen a miniszterek az elrettentés és a védekezés megerősítéséről tárgyalnak. Mivel a készenlét elengedhetetlen az egyre kiszámíthatatlanabb világban, szükséges a parancsnoki struktúra modernizálása is. Ez két új parancsnokság létrehozására terjed ki. Az Egyesült Államok és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokság az amerikai Norfolkban, az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős parancsnokság pedig a németországi Ulmban jön létre.

A képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása szükséghelyzet esetén - húzta alá. Azt biztosítja mindez, hogy a megfelelő erők megfelelő helyen, a megfelelő időben álljanak rendelkezésre. A fejlesztés nem az új erők felállításáról vagy telepítéséről szól, hanem a meglévő erők felkészültségének javításáról - tette hozzá.

Stoltenberg elmondta, a tárgyaláson hangsúlyos lesz a tehermegosztás kérdése is, amely a képességfejlesztés és a műveleti hozzájárulások mellett a védelmi kiadások növelését is jelenti. Minden szövetséges védelmi kiadásainak növelésébe kezdett, melynek pontos adatait csütörtökön teszik közzé - tájékoztatott.

Nem Oroszország további elszigetelése a cél

Újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár aláhúzta, a NATO célja nem Oroszország elszigeteltségének növelése. A szervezet kapcsolata Moszkvával továbbra is az elrettentésre és a konstruktív párbeszédre épül. A szankciók fenntartása véleménye szerint azért szükséges, mert egyértelmű üzenetet hordoznak az Ukrajnában elkövetett erőszakos katonai cselekmények következményeit illetően. Hozzátette, erősítené a szövetség ellenálló képességét, ha az Egyesült Államok Lengyelország kérésére harccsoportok telepítésével növelné jelenlétét a szövetség keleti határain.