Brüsszel szerint összességében valamelyest javult a romák helyzete
Összességében valamelyest javult a romák helyzete 2011 óta az Európai Unióban, azonban további erőfeszítésekre van szükség az oktatási és foglalkoztatási lehetőségek javításához - derült ki az Európai Bizottság által szerdán közzétett jelentésből.
Lassan javul a helyzet az Európai Unióban, például egyre több roma gyerek jár óvodába, és csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, az összkép ugyanakkor még mindig meglehetősen problémás, a romák nagyjából 80 százalékát továbbra is szegénység fenyegeti - derült ki az uniós tagországok romaintegrációs stratégiáinak végrehajtását értékelő dokumentumból.
Az értékelés szerint az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területén tapasztalható javulás „egyenlőtlen és szerény mértékű”. Mint írták, a korábbiaknál több roma gyerek - a 2011-es 47 százalékhoz képest 2016-ban 53 százalék - részesül óvodai nevelésben. E tekintetben Spanyolországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon és Romániában volt érzékelhető a legjelentősebb fejlődés. Emellett a korai iskolaelhagyó romák száma a 2011-es 87 százalékról 2016-ban 68 százalékra csökkent.
A jelentés készítői hangsúlyozták, hogy ezek a számok még mindig túl magasak, és több országban továbbra is gondot jelent az oktatási szegregáció: Szlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában a roma gyermekek több mint 60 százaléka roma osztályokban, más gyerekektől elkülönítve tanul.
Egyes tagállamokban, köztük Magyarországon növekedett a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő roma fiatalok aránya (a 2011-es 56 százalékhoz képest 2016-ban 63 százalék), ami a szakértők szerint azt mutatja, hogy korántsem zökkenőmentes az átmenet az oktatásból a munka világába.
Több vizsgált országban is komoly problémát jelent az alapvető egészségbiztosítás hiánya. Bulgáriában és Romániában például a roma népesség fele nem fér hozzá az alapvető egészségbiztosításhoz - olvasható a jelentésben. „Az EU a tolerancia és az egyenlőség értékeire épült. Ezen értékeket mégsem élvezheti minden uniós állampolgár, és ez elfogadhatatlan. A tagországoknak fokozniuk kell az erőfeszítéseiket a romák integrációja terén, ha véget akarunk vetni az előítéleteknek, a szegregációnak és a diszkriminációnak" - emelte ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke.
Közleményében Vera Jourová uniós igazságügyi biztos az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés fontosságára hívta fel a figyelmet, az ugyanis szerinte kulcsfontosságú a jobb társadalmi integrációhoz, s ezáltal a munkalehetőségekhez és a jobb életkörülményekhez.