Nem csak megoldandó problémának kell tekinteni a romák integrációját, hanem a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló lehetőségnek is - mondta Andor László, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa pénteken Budapesten.

Az Európa Tanács (ET) Romact programjának indító eseményén a biztos kiemelte: a romák integrációja választási ciklusokon túlnyúló munka, és az EU elkötelezett partnere azoknak, akik valóban tenni akarnak e cél eléréséért. A projekt öt Uniós tagállamot - Bulgáriát, Magyarországot, Olaszországot, Romániát és Szlovákiát - érint.

Meglátása szerint az utóbbi időben nagyobb figyelem jut a közép-európai és a nyugat-balkáni cigányság helyzetére. Magyarországon a rendszerváltozás óta romlott a cigányok helyzete, eddig mintegy száz település vált "végérvényesen szegény cigány gettóvá" az országban - mondta. Hozzátette: mindenesetre nem magyar problémáról van szó, európai átlagban is csak minden harmadik munkaképes korú roma dolgozik.

Andor László felidézte a 2011-es magyar uniós elnökség kezdeményezését a romastratégia kidolgozására, mint mondta, ez alapozta meg, hogy az EU szerepe markánsabbá vált a kérdés megoldásában. Az unió fő feladata az iránymutatás, emellett pénzügyi forrásokkal támogathat helyi projekteket és diszkriminációellenes tevékenységével is segíti a romák helyzetének javítását - magyarázta.

A biztos szerint a fő felelősség azonban továbbra is a tagállamoké. Ki kellett dolgozniuk nemzeti romastratégiájukat, amelyeket az Európai Bizottság értékelt - közölte. Elmondta: a cél a romák és a többségi társadalom közötti különbségek áthidalása, összpontosítva az oktatásra, a foglalkoztatásra, a lakhatásra és az egészségügyi ellátásra.

Hangsúlyozta: a tagállami stratégiákból a bizottság értékelése szerint leggyakrabban az átfogó megközelítés hiányzott, és többször előfordult az is, hogy nem vonták be a helyi szereplőket, önkormányzatokat, a roma szervezeteket a programok tervezésébe és végrehajtásába.

Andor László kiemelte: a romák integrációja egész Európában kihívást jelent, és érdemi változás csak a nemzeti és helyi szint összekapcsolásával érhető el, a sikeres projektekhez pedig be kell vonni a romákat is.

Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az eseményen azt mondta: még rengeteg a teendő a romaintegráció megvalósításáért, de sok munka van abban, hogy európai szintre emelték a romaügyet, elkészült a keretstratégia.

Az államtitkár szerint a helyzet megoldása valószínűleg „évtizedekben mérhető", ezért üdvözöl minden kezdeményezést, amely a már elindított folyamatokat segíti. Fontos figyelni arra, hogy a helyi közösségek megfelelő erőforráshoz jussanak a projektek kivitelezésében, és megfelelő együttműködést kell kialakítani a szereplők között - közölte.

Kiemelte: Magyarország célja, hogy helyben, átfogó módon adjon választ a romák problémáira.

Jeroen Schokkenbroek, az ET főtitkárának romaügyi különképviselője a megnyitón ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy helyben szükséges a fellépés, ez a romáknak és az önkormányzatoknak is előnyös megoldás. Az utóbbi időben több helyi polgármester, önkormányzat úgy érezte, hogy magára maradt a gondok megoldásában, ezért támogatni kell őket - mondta.

A különképviselő kiemelte, sokat kell még dolgozni, hogy a romák teljes integrációja megvalósuljon az országokban, ez nem könnyű feladat, és nem is lehet gyorsan a megoldani. Az önkormányzatoknak és romáknak is tenniük kell érte, és ehhez minden támogatást meg kell kapniuk, erre az ET is törekszik - mondta.

A Romact az ET és az Európai Bizottság közös projektje, amelynek célja helyi romaintegrációs programok kidolgozása, hangsúlyt helyezve a lakhatásra, a foglalkoztatásra, az oktatásra és az egészségügyi ellátásra.