Az érintettek további lépéseket tesznek az európai kisebbségvédelmi keretrendszer létrehozása érdekében, miután az Európai Bizottság szeptemberben elutasította az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kezdeményezését - közölte csütörtökön Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő.

Tabajdi, aki az EP kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának vezetője, óriási hibának nevezte, hogy a lisszaboni szerződés a jogalkotásra szűkíti le az európai polgári kezdeményezés hatáskörét.

"Úgy tűnik, hogy a hangzatos nevű intézmény nem alkalmas arra, hogy az uniós állampolgárok éljenek demokratikus jogaikkal, uniós jogalkotást kezdeményezzenek az Európai Bizottságnál. (...) Micsoda dolog az, hogy a 40 millió uniós polgárt érintő kérdést egyszerűen le lehet söpörni az asztalról?" - áll Tabajdi közleményében.

A polgári kezdeményezés fogalmát a lisszaboni szerződés vezette be, lényege pedig az, hogy ha minimum hét uniós tagállamból legalább egymillióan kérik, akkor a bizottság köteles a kezdeményezés tárgyában jogalkotási folyamatot kezdeményezni. Az aláírások mellett feltétel viszont, hogy az adott kérdésnek uniós hatáskörbe kell tartoznia, a kisebbségpolitikával kapcsolatban pedig a bizottság álláspontja következetesen az, hogy ez olyan tagállami hatáskör, amelybe Brüsszelnek nincs és a jelenlegi szerződés értelmében nem is lehet beleszólása.

"Elértük, hogy legyen közös uniós romastratégia, most az őshonos nemzeti kisebbségeken a sor. Ha minden csatlakozni kívánó országon számon kérik a kisebbségek helyzetét, az uniós tagállamokon miért nem?" - tette fel a kérdést Tabajdi a frakcióközi munkacsoport ülésén, amelyen részt vett Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Jan Dietrichsen, a szervezet igazgatója, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács elnöke, Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára, valamint Jens Nymand Christensen, az Európai Bizottság főtitkárságának igazgatója is.

Tabajdi szerint a bizottság elutasító válaszának figyelembe vételével újra kell fogalmazni a beadványt, és a kezdeményezést újra be kell nyújtani Brüsszelben.

A szocialista EP-képviselő emlékeztetett, hogy Európában ma negyvenmillió ember tartozik valamilyen nemzeti kisebbséghez. Az MSZP EP-küldöttségének vezetője azt is tudatta, hogy a munkacsoport az év végén vitát kezdeményez az EP-ben annak tisztázására, pontosítására, hogy mely területek tartoznak a közösségi, illetve tagállami hatáskörbe. Tabajdi Csaba szerint az EP-állásfoglalással további nyomást lehet gyakorolni az uniós döntéshozókra.