Az Egyesült Államok kormánya egész sor választ fontolgat a globális migrációs válságra, egyebek között menekültek letelepítését - közölte hétfőn a Fehér Ház szóvivője.

 „Rendszeres kapcsolatban vagyunk azokkal a közel-keleti és európai országokkal, amelyekre nagy nyomás nehezedik a megemelkedett menekülthullám miatt" - tudatta Peter Boogaard elektronikus levélben tett nyilatkozatában megjegyezve, hogy az Egyesült Államok eddig 4 milliárd dollár humanitárius segélyt és segítséget nyújtott a szíriai válság kezdete, 2011 óta, és, hogy Washington a szíriai rászorulók legbőkezűbb adományozója. A Reuters brit hírügynökség jelentése ennél többet nem közölt a levélről, amely - a hírügynökség szűkszavúsága alapján - feltehetően mindössze ekkora terjedelmű volt.

A szíriai polgárháború 2011-ben történt kitörése óta az Egyesült Államokban 1500 szíriai menekültet telepítettek le, legtöbbjüket ebben az évben. Az amerikai külügyminisztérium októberig további 300 személy érkezésére számít. Ezek a számok eltörpülnek az európai migrációs válság mellett, amely miatt egyedül Németország idén 800 ezer menedékkérő befogadására készül. Szíriát az ENSZ adatai szerint eddig mintegy 4 millióan hagyták el a polgárháború kezdete óta.

Barack Obama elvileg kongresszusi jóváhagyás nélkül is elrendelhetné, hogy Amerika több szíriai menekültet fogadjon, ám az elnök nem akar kockáztatni egy olyan időszakban, amikor meg kell akadályoznia, hogy a törvényhozás elbuktassa az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötött megállapodást. Egy korábbi hasonló kísérlet komoly ellenállásba ütközött: májusban 14 demokrata szenátor sürgette, hogy az Obama-kormány 65 ezer szíriait telepítsen be az Egyesült Államokba. Michael McCaul, a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke azonban júniusban - az iszlamista terroristáknak az arab országban való példátlan koncentrációjára és a biztonsági átvilágítás tökéletlenségére hivatkozva - levélben tiltakozott a még az idén betelepítendő csaknem kétezer szíriai befogadása ellen is.

Az áttelepítésre jogosultakat az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala válogatja ki. Eddig 16 ezer 300 ilyen személyt terjesztett fel az Egyesült Államoknak. Őket amerikai konzuli és biztonsági szervek tisztségviselői szűrik meg, mielőtt megengednék nekik, hogy az Egyesült Államokba tartó repülőgépekre szálljanak. Az Egyesült Államok a közel-keleti országokba menekült szíriai menedékkérők ügyét mérlegeli - ezekbe mentek a legtöbben közülük -, európai országokban nem végez ilyen tevékenységet.

Kevin Appleby, az amerikai katolikus konferencia migrációpolitikai igazgatója szerint a szeptember végén az Egyesült Államokba látogató Ferenc pápa várhatóan sürgetni fogja, hogy Amerika váltsa valóra az általa a menedéknyújtó országként képviselt eszméit. Az amerikai katolikus klérus régóta sürgeti, hogy több, akár 100 ezer szíriai menekültet fogadjanak be.  Hétfőn egyébként a MoveOn.org progresszív weboldalon több mint 1300-an csatlakoztak egy petícióhoz, amely azt sürgeti, hogy Washington oldja fel a szíriai menedékkérők betelepítésére vonatkozó korlátozásokat. Több száz amerikai ajánlotta fel, hogy befogadja őket otthonába.  

A Foreign Policy című amerikai online külpolitikai magazin hétfőn arról írt, hogy európai országok Nagy-Britannia vezetésével annak előkészítésén dolgoznak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el határozatot, amely feljogosítaná őket arra, hogy nemzetközi vizeken feltartóztassák és átkutassák az embercsempészek hajóit a Földközi-tengeren. A lap szerint London abban bízik, hogy a BT-határozatot még a Közgyűlés hamarosan megkezdődő 70. ülésszaka előtt el fogják fogadni. A brit kormány álláspontja szerint az európai tengeri hatalmak erre már most is jogosultak lennének, ám Berlin szerint nemzetközi felhatalmazás is szükséges a potenciálisan akár erő alkalmazásával is járó fellépéshez.

Tavasszal a BT európai tagjai kidolgoztak egy határozattervezetet, amely feljogosította volna az európai országokat arra, hogy Líbia területén vehessék üldözőbe az embercsempészeket, ebbe azonban az érintett észak-afrikai ország nem egyezett bele, Oroszország pedig kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e erőszak alkalmazása.