Elégedetlen azzal, ahogy az Európai Unió viszonyul az ukrajnai kisebbségek, és azon belül a magyarság helyzetéhez, az uniós vezetők csupán Magyarország elítélésében „aktívak”, de nem emelik fel szavuk, amikor Ukrajna megszegi európai kötelezettségeit – nyilatkozta a Maszolnak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

A pártelnök arról tájékoztatott: a magyarság helyzete Ukrajnában a 2014-ben kirobbant háborús viszonyok következtében romlott meg egy hosszú békés időszak után.

„Ukrajnának az elmúlt évtizedekben az egyik legjelentősebb értéke a béke volt, ez pedig négy éve teljesen megszűnt” – nehezményezte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Hozzátette: akkor kezdődött el egyfajta soviniszta megmozdulási hullám, amelynek a kárpátaljai magyarság volt az egyik áldozata.

A román kisebbség helyzete a magyaréhoz hasonló

Brenzovics Lászlót arról is kérdeztük: próbálták-e elejét venni a kisebbségellenes állampolitika részeként nemrég hatályba lépett nyelvtörvény, illetve oktatási törvény elfogadásának, összefogni a többi kisebbségi közösséggel. „A román közösség van a magyarokéhoz hasonló helyzetben, hiszen nekik van még teljes értékű iskolai rendszerük, és az ő nyelvük is jelentős mértékben különbözik az ukrántól, ami egy szláv nyelv” – válaszolta a KMKSZ-elnök.

Tájékoztatása szerint a román közösség képviselőivel közösen léptek fel a diszkriminatív jogszabályok ellen, de a többi, hasonló véleményt megfogalmazó kisebbséggel is közös frontot alkottak. „Karakteresebben azonban ebben a kérdésben a magyarok álltak ki, határozottabb álláspontot pedig csak Magyarország nyilvánított. De ezek előtt is nyilvánvaló volt már az, hogy a magyarokat nézték ki ellenségnek az ukrán hatóságok” – mutatott rá a KMKSZ-elnök. Szerinte Ukrajnában jelenleg valamennyi kisebbség helyzete rossz, azonban ellenük nem folyik szisztematikus médiakampány, és nem került sor olyan atrocitásokra sem, mint a magyar közösség esetében.

„Köztudomású, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székhelyét egy alkalommal felgyújtották, aztán meg felrobbantották, provokatív plakátokat tettek ki és vegzálják a kárpátaljai magyar közösség vezetőit és képviselőit különböző politikai akciókban, nyomozás folyik ellenük szeparatizmus vádjával, de sorolhatnám még azokat az akciókat, amelyek közösségünk ellen irányultak az utóbbi években” – emlékeztetett Brenzovics.

"Európa nem áll ki a kárpátaljai magyarokért"

A KMKSZ elnöke azt is elmondta: annak ellenére romlik a magyarság helyzete, hogy a politikai képviselet tekintetében a közösség nem áll rosszul sem helyi, sem pedig országos szinten. „2014-ben növeltük a képviseletünk a megyei közgyűlésben és sikerült bejutni a parlamentbe is: igaz, hogy a kormánypárt listáján, egy megegyezés alapján. Azonban azokban a járási tanácsokban, ahol jelentős magyarság él, megkerülhetetlen a magyar pártok alkotta képviselet, amelyet mindenütt összefogással biztosítottunk, ahol erre szükség volt” – magyarázta.

Ukrajnának jelenleg az Európai Unióval csupán egy tavaly aláírt társulási szerződése van, ami kevesebbet jelent ugyan az uniós tagjelöltségnél, de Brenzovics László szerint tartalmazza azokat a kisebbségi jogokat, amelyet az államnak tiszteletben kellene tartania. „Soha nem hallottam az Unió vezetőit, vagy akár Johannes Hahn európai bővítésért felelős biztost erőteljesebben nyilatkozni ebben a kérdésben, netán magyar ügyben felemelni a szavát” – emlékeztett a magyar politikus, aki szerint érthetetlen az, hogy az EU mélyen hallgat akkor, amikor láthatóan rendkívüli éles helyzet alakult ki közösségével szemben Ukrajnában.

„Amikor Magyarországot kell elítélni, akkor nagyon aktívak, ezért is említettem korábban a médiában az európai kettős mércét a magyarsággal szemben” – tette hozzá Brenzovics. Közlése szerint Brüsszelben minden fontosabb intézményben ismertették a kárpátaljai magyar helyzetet. „Meghallgattak bennünket, azonban azt, amit mondtak nekünk válaszként, nem tekintem kielégítőnek. Ha az Európai Unió azt gondolja magáról, hogy egy értékközösség és vannak bizonyos fajta kötelezettségvállalások Ukrajna részéről, amelyeket nem tart be, akkor jó lenne, ha ezt számon is kérné” – jelentette ki.

Ami viszont Magyarország nemrégiben, a Magyar Állandó Értekezleten megfogalmazott ígéretét illeti, miszerint nem támogatja az ukrán külpolitikai törekvéseket, amíg nem rendeződik a magyarság helyzete, Brenzovics László úgy vélte: Magyarország azokat az eszközöket használja a határon túli magyarság megvédésére, amelyek rendelkezésére állnak, és ezzel nemcsak a kárpátaljai magyarokat, hanem az ukrajnai emberi jogokat is védi. „A NATO-Ukrajna megállapodásban is szerepel az, hogy Ukrajna nem szűkíti a meglévő kisebbségi jogokat” – tette hozzá.

Rossz a hangulat a közösségben

A kárpátaljai magyarság rossz közhangulatának a politikai válság mellett a gazdasági krízis a másik oka – véli Brenzovics László. „A politikai feszültséghez hozzáadódik a magyarellenes kampány, ami az utóbbi időszakban folyik. Ennek is tulajdonítható, hogy a kivándorlás Kárpátaljáról folyamatos, bár a magyarok körében arányaiban nem magasabb, mint az ukránokéban, és nem is pánikszerű” – magyarázta a KMKSZ elnöke. További kérdésünkre rámutatott: az érdekképviseleti eszközök folyamatos használata mellett a jelentős magyarországi támogatások képezik jelenleg a kárpátaljai magyarok szülőföldön való megamaradásának legfontosabb zálogát.