Aláírta a szükségállapotot meghosszabbító rendeletet Klaus Johannis
Aláírta kedden a szükségállapotot harminc nappal meghosszabbító elnöki rendeletet Klaus Johannis államfő. Az eredetileg április 16-án lejáró szükségállapot idején hozott valamennyi óvintézkedések és szigorítások még egy hónapig érvényben maradnak. A rendkívüli állapot meghosszabbításáról szóló rendelet azonnal hatályba lép, de csütörtöki ülésén a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Az elnök szerint a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott intézkedések meghozták a várt eredményt, de a járványt még nem sikerült megfékezni, ezért még nem jött el az idő a kijárási tilalom és egyéb intézkedések enyhítésére. „Egy nehezen kordában tartható járvánnyal nézünk szembe, és ha eddig nem tettük volna meg a szükséges lépéseket az elkülönítésre vonatkozóan, robbanásszerű megnőtt volna a fertőzéses esetek száma" – fogalmazott.
„Az Orban-kormánnyal és szakemberek bevonásával éppen ezt a fekete forgatókönyvet próbáltuk elkerülni. Az időben hozott, határozott intézkedések életeket mentettek, és pozitív hatással vannak a járványgörbe ellaposítására” – magyarázta.
Az új koronavírus jelentette veszély még nem múlt el, a korlátozó intézkedések esetleges lazítása a megbetegedések számának jelentős növekedését vonná maga után – vélte Johannis. Az elnök ezzel egyesek politikusoknak a korlátozások lazítását szorgalmazó nyilatkozataira utalt.
„A veszély még nem múlt el, és ha a következő időszakban enyhítenénk a korlátozásokat, ahogyan azt egyes politikusok kérik, jelentősen nőne az új esetek száma" – mutatott rá az államfő a Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában. „Maradjanak otthon, hogy ne kerüljenek kórházba. Maradjanak otthon, hogy mielőbb visszakapjuk a régi életünket" – fogalmazott Johannis.
„A szükségállapot ideje alatt zárva maradnak az iskolák – tette hozzá. – Emellett minden olyan oktatási tevékenység szünetel, amely fizikai jelenlétet igényel.” Hozzátette ugyanakkor, hogy a lehetőségekhez mérten lehet tanítási tevékenységeket folytatni, interneten keresztül.
Korlátozhatják a gyógyszerek, alapélmiszerek, közműdíjak árát
A szükségállapot idejére csökkenteni lehet a gyógyszerek, orvosi berendezések, az alapélelmiszerek és közműszolgáltatások (villamos energia, víz, gáz, hulladékelszállítás) árát, ha a regionális piacokon is csökkennek ezek – mondta az elnök. „Ebben az esetben a kormány meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az árcsökkenés a lakosság által fizetett számlákon is tükröződjön” – magyarázta Johannis. Hangsúlyozta ugyanakkor, a kormány minden intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a lakosság számára biztosítva legyenek a kereskedelemben az alapszükségleti cikkek.
Nem zárhatnak be a szociális központok
A szükségállapotot 30 nappal meghosszabbító elnöki rendelet arra is kitér, hogy tilos szüneteltetni vagy felfüggeszteni a tevékenységet minden öregotthonban, illetve a fogyatékkal élőket vagy más, hátrányos helyzetű személyeket ellátó központban, függetlenül attól, hogy gyerekekről vagy felnőttekről van-e szó, vagy hogy az illető intézmény állami vagy magántulajdonban van-e.
Ugyanakkor a szociális ellátó központok lakóinak hozzátartozói dönthetnek úgy, hogy az intézményben ápolt rokont a szükségállapot idejére hazaviszik saját otthonukba, ha saját felelősségre úgy ítélik meg, hogy ott nagyobb biztonságban van, és biztosítani tudják a megfelelő feltételeket.
Elsődleges cél a lakosság és a javak védelme
A szükségállapot ideje alatt elsődleges cél a lakosság és a javak védelme – mondta az államfő. „Az igazságszolgáltatás területén a rendkívül sürgős esetekre korlátozódik a munka. A közlekedés és az infrastruktúra területén a kormány meghatározza a személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások biztosításának sajátos feltételeit úgy, hogy elsődlegesen a lakosság és a javak védelme legyen biztosított. Az aláírt rendeletben azt is előírtam, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek biztosítani az elektronikus hírközlő hálózatok integritását és elkerülni a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok forgalmának esetleges megszakadását” – hangsúlyozta.
Johannis hozzátette, hogy ezek „kötelező intézkedések azért, hogy a lehető legkisebb veszteséggel lépjünk túl a jelenlegi súlyos válságon”. „Mindannyian kötelesek vagyunk vállvetve, felelősséggel dolgozni azért, hogy megküzdjünk ezzel az egész emberiség számára nehéz kihívással. Valamennyien azt szeretnénk, hogy folytathassuk a járvány előtti életünket, de az, hogy erre milyen hamar kerül sor, attól függ, hogy mennyire tartjuk be ezeket a korlátozó intézkedéseket. Ezek az intézkedések ideiglenesen korlátozzák bizonyos jogainkat és szabadságainkat, de életeket mentenek meg" – szögezte le az államfő.
A szükségállapot idején egyebek mellett megkönnyítik a hivatali kötelességszegés büntetését az egészségügyben, a közigazgatásban, a rendfenntartó és nemzetbiztonsági szerveknél, így az elbocsátások azonnali hatállyal, felmondási idő nélkül történnek.
A parlamentnek is meg kell szavaznia
A rendkívüli állapot meghosszabbításáról szóló rendelet azonnal hatályba lépett, de öt napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia.. A két ház együttes – online – ülését várhatóan még a héten összehívják. Időközben a képviselőház és a szenátus házbizottságai eldöntötték, hogy csütörtökön 12 órakor online ülést tartanak, amelyen a rendelet elfogadásáról vagy elutasításáról szavaznak.
A kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) ellenzéke, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Pro Románia és a Liberálisok és Demokraták Szövetésge (ALDE) csak bizonyos feltételek mellett adná a szavazatát ehhez, többek között a költségvetés-kiigazítás tervezett számainak a nyilvánosságra hozatalát, a közbeszerzések átláthatóságát követelik.