Kőrestaurátorral néztük meg az újuló kolozsvári Szent Mihály-templomot (VIDEÓ)
Gótikus bordákat erősít, falat tisztít, csigalépcsőt nyit meg, pótolja a megrongálódott épületdíszeket – a kolozsvári Szent Mihály-templom felújításának egyik leglátványosabb részét a kőrestaurátor-csapat végzi Kolozsi Tibor vezetésével. Kamerával másztunk fel az állványzatra, hogy közelről megmutathassuk a munkájukat.
A felújítást az M&M Design tervei alapján a KÉSZ Építő Zrt. kivitelezi, a munkamennyiséghez képest szűkös, 21 millió lejes (kb. 5 millió euró) keretből, amelyből 18 millió lej uniós támogatás, 4 millió pedig önrész. A tetőcserepeket már átforgatták, illetve pótolták, az északi és déli falat megtisztították, több fiatornyot, épületdíszt műkőből öntött elemekkel egészítettek ki, bent pedig kibontották a levéltár félig befalazott ablakát, és a helyiségből nyíló, sokáig nem használt csigalépcsőt. Jelenleg kül- és beltéren párhuzamosan zajlik a munka, míg kint a keleti és nyugati falon dolgoznak, bent az orgonakarzat feletti boltozatot javítják.
Mikor ott jártunk, éppen a nyugati kapun dolgoztak a szakemberek, így az állványokra felmászva szembenéztünk a templom védőszentjével, Szent Mihállyal. A 15. századi dombormű hiányos részeit injektálással, apró kiegészítésekkel javították, a fejéről pedig eltávolították az évek alatt odagyűlt por- és madárürülék-réteget, felfedve a gyönyörűen megmaradt hajfürtöket.
A kőrestaurálás mellett a legnagyobb beavatkozás a templomhajó közepének megerősítése, ezt a boltozat és a tető közé beépített acélszerkezettel valósítják meg, mondta el korábban Makay Dorottya műemlékvédelmi szakmérnök, tartószerkezet-tervező.
Az országgyűlések, fejedelmi beiktatások, és Márton Áron püspökké avatásának helyszíne, a Szent Mihály-templom több fázisban épült a 14. század második felétől a 15. század közepéig.
A 15. század második felében Schleynig Gergely plébános kápolnát építtetett a templom déli tornyának alsó szintjén. Ez a torony egyébként sosem épült meg, csak párja, az északi homlokzati torony, amelyen még a 16. század első felében is dolgoztak. Később, az 1697-es tűzvészben ez a torony a főszentély boltozatával együtt elpusztult, ezeket a 18. század folyamán építették újjá. Az új hagymasisakos, barokk torony sem volt hosszú életű, mert 1763-ban villámcsapás és földrengés következtében sérült, így le kellett bontani. A jelenlegi, neogótikus torony 1837 és 1859 között épült. A kereszttel együtt 80 méteres, a legmagasabb templomtorony Erdélyben.
Az utolsó nagyobb beavatkozás a Szent Mihály-templomon az 1950-es évek végén történt Bágyuj Lajos vezetésével, aki a szentély sérült barokk boltozatát elbontatta és az eredeti gótikus boltozatot vasbetonból rekonstruálta.
A Szent Mihály-templomtól szeptember utolsó vasárnapján keserű szájízzel búcsúztak el a hívek a következő két évre. Mialatt zárva lesz, a piarista templomban vagy a ferences templomban látogathatnak misét.
.jpg)
