Sorra mondanak igent a kötelező kvótára a legnagyobb ellenzők
Míg Klaus Johannis államfő csütörtökön ismét elmondta, Románia ellenzi a kötelező befogadási kvótákat, addig Bulgária, Horvátország és Lengyelország sorra bejelentették, hogy elfogadják a menekültek elosztására vonatkozó rendszert, amit Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke javasolt szerdán Strasbourgban.
A bolgárok álláspontját a miniszterelnök-helyettes, Ivajlo Kalfin csütörtökön jelentette be - tájékoztat az Index. A szociális miniszter ellenben hangsúlyozta, hogy Bulgária "aligha képes a béreknek és a szociális juttatásoknak azt a színvonalát nyújtani", ami a menekültek célországaiban szokásos.
Bulgáriára az Európai Bizottság javaslata értelmében 2100 új menekült jutna. Az ottani menekültközpontok 2500 ember befogadására alkalmasak, a csütörtöki hivatalos adatok szerint csak a felét merítették ki. Idén augusztus végéig mintegy 11 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, ebből a hatóságok eddig 4350-et hagytak jóvá.
Bulgáriába a válságövezetekből érkező migránsok általában Törökországon keresztül jutnak be. Szófia éppen a török határon kiépített 30 kilométeres biztonsági kerítés meghosszabbításán dolgozik.
Zágráb annyi menekültet fogad, amennyit mondanak
Horvátország annyi menekültet fogad, amennyit az Európai Bizottság meghatároz számára - közölte Branko Ostojic belügyminiszter csütörtökön a kormányülés után megtartott sajtókonferencián.
A miniszter emlékeztetett: a kormány korábban már kinyilvánította azt a szándékát, hogy önkéntes alapon 550 menekültet vesz át más uniós tagállamoktól. Észtország mellett Horvátország volt az az ország, amely több menekült befogadása mellett döntött, mint amennyire az Európai Bizottság májusban javaslatot tett - hangsúlyozta.
"A horvátok szolidaritást demonstráltak akkor is, és a jövőben is ezt teszik" - mondta.
Az Európai Bizottság legújabb javaslata szerint Horvátországnak további 1064 menekültet kellene átvállalnia a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.
A miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy azok a menekültek, akik ily módon kerülnek Horvátországba, már nemzetközi védelemre való jogosultságot nyertek. Számukra szállást, nyelvtanulási lehetőséget, munkalehetőséget és egészségügyi ellátást is biztosítanak.
"Jelenleg két befogadóállomással rendelkezünk: Kutinán, amely száz ember, továbbá Zágrábban, amely összesen 600 ember befogadására alkalmas" - húzta alá. Újságírói kérdésre, hogy felkészült-e kormány arra a lehetőségre is, hogy a menekülthullám Horvátország felé veszi az irányt, és azok, akik ide jönnek, nem szeretnének itt maradni, valamint regisztrálni sem akarnak, a belügyminiszter azt válaszolta: az teljesen más helyzet.
Az állam, amennyiben sor kerülne egy ilyen rendkívüli állapotra, aktiválja a "válság kezelésére fenntartott forrásait". Az ország rendelkezik elég férőhellyel, hogy ideiglenesen, de akár hosszabb időre is szállást biztosítson a menekülteknek, amíg konkrét intézkedések nem születnek.
A horvát politikusok és a sajtó képviselői is szívesen hivatkoznak arra, hogy Horvátországnak nagy tapasztalata van a menekültek befogadását illetően. Ugyanis a délszláv háborúban félmillió embert kellett elszállásolniuk és ellátniuk az ország háború sújtotta területiről és Boszniából a fővárosban és tengerparti szállodákban. A jelen esetben pedig, ha szükség van rá, a volt laktanyákat is üzemképessé tennék az országba érkező menekülteknek.
Lengyelország rendesen kifarolt
A menekültek kötelező befogadását legélesebben a kelet-európai országok utasították el eddig. Lengyelország is közéjük tartozott, de a varsói kormány meggondolta magát - írja a a Hír TV-re hivatkozva a Magyar Nemzet. „Lehetőségeink több ember befogadását teszik lehetővé az először kihirdetett 2000-nél, de biztosítanunk kell, hogy az érkezők biztonságban érezzék majd magukat, és hogy a lengyeleket se veszélyeztesse a helyzet” – mondta Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök.
Lengyelország azután változtatott álláspontján, hogy kiszivárgott: az EU pénzbüntetéssel sújtja azokat az országokat, amelyek nem fogadják el a kötelező menekültkvótákat.