Nagyváradra látogattak a magyarországi parlament nemzeti összetartozás bizottságának képviselői, hogy megismerjék a bihari magyarság helyzetét.

Ez a bizottság rendhagyó módon minden ciklusban felkeres határon túli közösségeket, így a 2012-es nagyszalontai látogatásukat követően most ismét visszatértek Bihar megyébe, ám ezúttal Nagyváradon tartottak hétfőn széleskörű konzultációt. Ráadásul ezúttal már nem kellett a határátkeléskor várakozniuk, Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottság elnöke hangsúlyozta is, hogy egy újabb határ bomlott le a nemzet között. Szerinte a schengeni csatlakozás a magyar uniós elnökség kézzel fogható érdeme.

A római-katolikus püspöki palotában a helyi közösség képviselői vettek részt a találkozón, az azt követő sajtótájékoztatón pedig elhangzott, hogy az egybegyűltek egyebek mellett javaslataikat is megfogalmazták a bizottság felé.

Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottság elnöke felidézte, hogy ez az országgyűlési bizottság még 2011-ben jön létre, a tavaly tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád kezdeményezésére. Egy évvel azután, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényt megszavazták Magyarországon, és új fejezetet nyitottak a nemzetpolitikában. Felidézte, hogy később változott a választási törvény is, továbbá az alkotmányt is módosították. Pánczél szerint Potápi nagy űrt hagyott maga után, de a célok változatlanok. Továbbra is arra törekszenek, hogy elsősegítsék a magyarok szülőföldön való megmaradását.

Mint mondta, a találkozó alapján kirajzolódott egy kép a bihari magyar létről. Több „jó hírt” is kaptak a helyi közösség képviselőitől, akik egyben köszönetet is mondtak a magyarországi támogatásért. Pánczél szerint ez bár jól esik, nem tartoznak nekik hálával a támogatásért, az a magyar kormány kötelessége. Érdeklődésünkre megjegyezte, hogy meglepő vagy váratlan információk nem hangzottak el, ugyanakkor az „árnyoldalak” is napirendre kerültek. Egyebek mellett, hogy mindent ellenszélben kell kiharcolni. „Milyen jó lenne, ha nem kellene harcolni, ha a többségi nemzet ráébredne arra, hogy az őshonos kisebbség egy kincs” – mondta.

Szerinte vannak jól működő iskolák, civil szervezetek, ők pedig továbbra is azon dolgoznak, hogy minél erősebb bizalmi kapcsolatot építsenek ki. A többségnek is előbb-utóbb be kell látnia, hogy az őshonos kisebbségek önrendelkezése társadalmi békéhez és gazdasági fejlődéshez vezet, vélekedett.

Pánczél beszélt arról is, hogy a helyiek javaslatokat tettek többek között a szórványprogramok fokozott támogatására, de az after-school tevékenységekre és nyomtatott sajtóra is nagy igény mutatkozott a bihariak részéről.

Kisebbségi lét Magyarországon

A találkozón részt vett Kreszta Traján, a magyarországi román kisebbség szószólója is, aki a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy jó románnak lenni Magyarországon. Szerinte amióta a helyi önkormányzatoktól átkerültek a román tanintézetek az országos román önkormányzathoz, sokat fejlődött az oktatás. A pedagógusok pótlékot kapnak, és ha eleinte még Romániából „igazoltak” pedagógusokat, ma már magyarországi egyetemek, főiskolák padjaiból is kerül ki tanárutánpótlás. Amúgy több éve már partnerségi megállapodást kötöttek az aradi állami egyetemmel is, amely ugyancsak akkreditált képzést biztosít a magyarországi román iskolákban román nyelvet oktató tanároknak. Egy 80 órás képzés ez, amelyből 40 elméleti órát Gyulán tartanak, majd 40 gyakorlati tanóra aradi iskolákban zajlik. A színvonal javulása által jelentősen megnőtt a diákok száma, és elérték azt is, hogy sokan romániai egyetemen tudnak tovább tanulni. Szerinte egyre többen költöznek át Magyarországra, mert megfelelő oktatást tudnak biztosítani. Azok akik áttelepülnek beilleszkednek az ottani közösségbe, hozzájárulva annak megmaradásához, a hagyományok életben tartásához.

Kreszta érdeklődésünkre megjegyezte, feltett szándéka híd szerepet betölteni a két ország között. Sokat lobbizott egyebek mellett Románia schengeni-csatlakozásáért, új határátkelők nyitásáért.

Konkrét kérések

Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője közölte, hogy konkrét kéréseket is megfogalmaztak a bizottság felé. Nem nagy projektek finanszírozását kérik, hanem az azokhoz szükséges tervdokumentációk támogatását. Az ugyanis az alap, hogy utána kivitelezni tudják. Hasonlóképp jártak el például a nagyváradi Ady Endre Líceum és a Művészeti Líceum felújítása érdekében. Magyarország támogatta a tervdokumentációt, a kivitelezéshez viszont a román kormány, illetve uniós alapok lehívása biztosította a pénzt. Ugyanakkor szerinte hiányzik a közös élménynyújtás az ifjúságnak táborok formájában, nincs intézményes kerete, amely ezt megszervezné. Mindezek mellett a koronavírus-járvány előtt népszerűvé vált Szabadság Fesztivál újraélesztésének igénye is elhangzott.