Kerékpáros zarándoklattal rótta le kegyeletét néhány elszánt szolnoki kosárlabda-szurkoló a húsz évvel ezelőtt, autóbalesetben elhunyt román válogatott kosárlabdázó, Antonio Alexe emléke előtt. A Szolnoki Olajbányász hívei nem feledkeznek meg arról, hogy a népszerű Toni 1993 és 1999 között megalkuvást nem tűrő játékával szolgálta a piros-fekete együttest. A Szolnokon egykor rendkívül népszerű sportoló emlékére Debrecenből Nagyváradra tekertek a drukkerek.

Nem hétköznapi dolog a sport világában, hogy évtizedek távlatából is őrizzék egy csapat külföldi játékosának az emlékét. Húsz év távlatából sok idegenlégiósnak a nevére sem emlékeznek még a legvérmesebb drukkerek sem.

Nem ez a helyzet azonban az egykori román válogatott kosárlabdázó esetében, a húsz évvel ezelőtt, autóbalesetben elhunyt Antonio Alexe nevét még most is megsüvegelik egyik magyarországi állomáshelyén, Szolnokon. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Tisza-parti piros-fekete együttes hívei az elmúlt hétvégén, csapatuk debreceni fellépését kihasználva kerékpáros zarándoklatot szerveztek a játékos nagyváradi nyughelyére.

Az emléktúra a szombati bajnoki mérkőzés előtti napon indult Debrecenből. Mint az egyik drukker a Maszolnak eljuttatott beszámolójából megtudtuk, pénteken délelőtt indult útjára az öt fős társaság a debreceni vasútállomásról. És ugyan egyikük azonnal eséssel kezdte a tekerést, sőt ugyancsak őt rövidesen defekt is hátráltatta, végül különösebb gond nélkül érték el a 80 kilométerre fekvő célt, Nagyváradot.

A kis csapat felkereste az egykori irányító nevét viselő sportcsarnokot, újabb kellemetlenséggel kellett szembenézniük, előre lefoglalt szállásukat visszamondták, így rögtönözniük kellett. „Egy Olaj szurkoló soha nem esik kétségbe, gyorsan kerítettünk másik szállást, így csak időt vesztettünk, jó kedvünket nem. Keresgélés közben, hogy keretbe legyen foglalva a nap, társunk megismételte reggeli borulását, de szerencsére nagyobb baja nem esett” – áll a beszámolóban.

Arra kértük a túra krónikáját leíró drukkert, foglalja össze olvasóink számára, mit jelent Antonio Alexe neve Szolnokon. Megindító sorokkal tett eleget kérésünknek: „Még ma is minden szolnoki kosárdrukker szíve megdobban, ha meghallja ezt a nevet. Nem véletlenül! Légiósoknál nem túl gyakori, hogy valaki hat szezonon keresztül erősítsen egy csapatot, márpedig ő pontosan ezt tette, 1993-tól 1999-ig volt az Olaj játékosa. Megalkuvást nem tűrő, agilis, ponterős, csibészséggel is párosuló játékával hamar belopta magát a szolnoki szívekbe, ahol a mai napig főhelye van Toninak, ahogy a szurkolók becézték. Aztán 2005-ben minden megváltozott, Alexe autóbalesetben elhunyt. Ennek már 20 éve és ez a szomorú, kerek évforduló adta néhány Olaj drukkernek azt az ötletet, hogy bringára pattanjanak és eltekerjenek Debrecenből (a hétvégi Olaj-meccs helyszíne) Nagyváradra, Alexe sírjához, hisz tudnia kell, hogy ő (is) egy közülünk!” – írta a szolnoki szurkoló.

A túra második napjának reggelén Antonio Alexe síremlékét látogatták meg a résztvevők, ahol lerótták kegyeletüket egykori kedvencük emléke előtt. A hazaúton az egyik résztvevő vonatra kellett szálljon, négyen azonban kerékpáron gurultak be a szolnoki csapat debreceni mérkőzésének helyszínére. Még az sem szegte kedvüket, hogy a biciklisek egyik rémálma, a bőrig ázás is utolérte őket.

„Sajnos a mérkőzés nem sikerült jól, a csapatunk vereséget szenvedett, így nem tették fel a koronát erre a zseniális két napra. Nagyon szép kezdeményezés valósult meg öt rátermett, bringás drukker jóvoltából, minden percét élveztük. Egyet biztosan megígérhetünk: Lesz még folytatás!” – zárult a Szolnoki Olajbányász híveinek beszámolója.