Uniós viszonylatban Románia a radonszennyeződésnek leginkább kitett országok között van az Európai Bizottság adatai szerint. A radioktív nemesgáz elsősorban tüdőrákot okoz. A román hatóságok azonban egyelőre nem veszik komolyan ezt a veszélyt.

Orvosok szerint a radonnal szennyezett levegő a dohányzás után a második legfőbb oka a tüdőráknak: az Európai Bizottság adatai szerint a kór kialakulása az esetek 8-15 százalékában ennek a nemesgáznak tulajdonítható.

Egészségügyi szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a radon a rák mellett tüdőtágulást és hörghurutot is okozhat. Mivel a belélegzett nemesgázt általában ki is lélegezzük, közvetlen élettani szerepe elhanyagolható. Különösen veszélyessé akkor válik, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található aeroszol részecskéken, majd a tüdő falán. Éppen ezért minél több a légköri aeroszol, annál több bomlástermék juthat szervezetünkbe.

Romániában nem veszik komolyan

A radon jelenlétét a levegőben csupán szakemberek állapíthatják meg. Nagy-Britanniában annyira komolyan veszik a légkör radonszennyezettségét, hogy az állam ingyenessé tette a nemesgáz légköri jelenlétét megállapító teszteket, és igen nagy hangsúlyt helyez a fertőzés veszélyeinek tudatosítására.

Jóllehet az Európai Bizottság Romániát is kötelezte a radonszennyezés csökkentésére vonatkozó törvények elfogadására, bukaresti illetékesek úgy vélik, hogy az országban mindez nem jelent különösebb gondot. A Brüsszelben elfogadott irányelvek szerint a köbméterenként 300 becquerelt meghaladó radonszennyezés már veszélyes az emberi szervezetre. 

A radon légköri jelenlétének mérséklése egyebek között a Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Országos Bizottság hatáskörbe tartozik. A testület elnöke, Rodin Traicu azonban azt állítja: a radon a világon mindenütt jelen van ugyan a levegőben, jelenléte viszont Románia esetében gyakorlatilag nulla.

Új épületek – speciális védintézkedések

Csakhogy az Európai Bizottság által készített radonszennyeződési térkép egészen mást mond a romániai helyzetről. A brüsszeli adatok szerint Romániában 800 ezer lakásban haladja meg a megengedett szintet a légkör radontartalma. A Bukarest-Ilfov Régió körzetében megvizsgált 200 épület közül 20 esetében a szennyeződés meghaladta a megengedett értékeket. A fővárosban a lakóházak legalább 17 százalékánál a radonszennyezés mértéke meghaladja a megengedett, köbméterenkénti 300 becquerelt.

A bukaresti Építéstechnológiai Egyetem kutatója, Tiberiu Cătălina szerint a radonszennyeződés veszélye azért fenyeget Romániában, mivel a házak építésénél igen gyakran olyan anyagokat használtak, amelyek radioaktivitása viszonylag magas volt. Legnagyobb mennyiségben a vulkanikus kőzetekre épült lakóépületekben van jelen radon a levegőben. A már álló épület nemesgáz-terhelését csökkenteni nagyon nehéz. Az új építkezésekhez éppen ezért speciális szigetelést használnak: a talajra légáteresztő sóder vagy perlit réteget helyeznek, erre erős fóliát, majd a hagyományos betonaljzatot, nagyon gondosan szigetelve. A légáteresztő rétegből szellőzőkürtő vezet az épület fölé.

Az Európai Bizottság jelentősen megszigorítja az építkezési vállalatok és az építőanyagokat gyártó cégek kötelezettségeit a radonszennyeződés megelőzése érdekében. A Romániai Építőanyag-gyártók Egyesületének elnöke, Claudiu Georgescu erről azt nyilatkozta: a brüsszeli rendelkezések érintettjei elfogadnak mindenféle józan érvet, ám azt mindenkinek meg kell értenie, hogy a radonsszennyeződés szintjét semmiképpen sem lehet nullára csökkenteni. „Nincs olyan talaj, nincs olyan építőanyag ezen a világon, amely teljesen mentes lenne a radioaktív sugárzástól” – vélekedett.

230 lej – vagy rendszeres szellőztetés

A légkör radonszennyeződésének felmérésére Romániában egyetlen intézmény kapott hivatalosan is akkreditációt: a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem. A BBTE 230 lejért végzi el a szakvizsgálatokat. Ennél viszont sokkal olcsóbb megoldás az, ha naponta három óránként mintegy öt percig kiszellőztetjük a lakást. Igaz, télen ez már nem olyan kényelmes (és olcsó) megoldás.

Az egyetem környezettudományi és környezetmérnöki karának professzorai egyébként riasztó következtetésre jutottak: szerintük Romániában legalább 180 óvodában, iskolában és polgármesteri hivatalban a megengedett szint fölött áll a radonszennyeződés. A legaggasztóbb a helyzet Temes, Fehér és Suceava megyében.

Még rosszabb mindez olyan turisztikai látványosságok esetében, mint a barlangok. A Medve barlangban, a Muierii és polovragi-i barlangokban a radonszennyeződés szintje 1000-2000 becquerel között változik köbméterenként, de a barlangokban kialakított turistaösvényeken sokfelé még ennél magasabb értéket is elér.

Mi a radon?

A radon a periódusos rendszer 86. eleme (vegyjele: Rn). Színtelen, szagtalan és radioaktív; az egyik legnehezebb nemesgáz. Legstabilabb és egyben leggyakoribb izotópja a 222Rn, az 238U (urán) bomlási sorának tagja. A jóval ritkább 220Rn (toron) a 232Th (tórium), a 219Rn (aktinon) pedig az 235U bomlási sorának terméke. A radon minden izotópja radioaktív.

Mivel nemesgáz, a rádiumból való keletkezése után nem képez kötést, ezért a földből kiszabadul, és feljut a szabad levegőre, ahol eloszlik és felhígul. Ha zárt térbe jut (bányába, barlangokba, lakásba, házba), ott akkumulálódik, feldúsul és a lakosság természetes eredetű sugárterhelésének meghatározó komponensévé válhat.

A radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40 százaléát a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák, amelyek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és kisebb koncentrációban a szabad levegőben is: a szabad levegőn mért radon aktivitás-koncentráció mérsékelt égövi világátlaga köbméterenként 5 becquerel, a lakóhelyiségekben mért radon-koncentráció világátlaga pedig köbméterenként 50 becquerel.

A radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40 százalékát a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák, melyek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és kisebb koncentrációban a szabad levegőben is.