A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem környezettudományi és környezetmérnöki karának professzorai riasztó következtetésre jutottak tanulmányukban: e szerint Romániában legalább 180 óvodában, iskolában és polgármesteri hivatalban a megengedett szint fölött áll a radonszennyeződés, amely tüdőrákot és leukémiát okozhat.

Az aggasztó bejelentés nemrégiben egy sajtóértekezleten hangzott el. Az egyetem környezettudományi és környezetmérnöki karának projektmenedzsere, Alexandra Cucos Dinu közölte: Romániában elkészítették a romániai radonszennyeződést kimutató első térképet.

Amint kiejtette, az országban riasztó méreteket öltött a radonszennyeződés, Románia ilyen viszonylatban a legveszélyeztetettebb európai országok között van. A térképet mintegy ötezer mérés alapján készítették el, a megvizsgált épületek belső terének radontartalmát vizsgálták és arra a következtetésre jutottak, hogy az jóval túllépi a megengedett szintet.

A megengedett radonszennyeződés Európában köbméterenként 89 Bq, a megvizsgált belső területek esetében viszont annak szintje eléri sőt, meghaladja a köbméterenkénti 300 Bq-t. Alexandra Cucos Dinu szerint a tanulmány által felsorolt óvodákban, iskolákban és polgármesteri hivatalokban jelentős veszélyt jelentet a megengedettnél sokkal magasabb radonszint. A legaggasztóbb a helyzet Temes, Fehér és Suceava megyében.

De hasonló helyzetet tapasztaltak idegenforgalmi látványosságnak minősülő több barlangban is, amely elsősorban az idegenvezetőkre jelenthet veszélyt. Ez a helyzet az igen látogatott, Bihar megyei Kiskóh melletti Medve-barlang esetében is, ahol maximum napit 12 órára kellene korlátozni a látogatási időt. A Medve-Barlangban, a Muierii és polovragi-i barlangokban a radonszennyeződés szintje 1000-2000 Bq között változik köbméterenként, de a barlangokban kialakított turistaösvényeken sokfelé még ennél magasabb értéket is elér. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzorai szerint ez a szint már a turistákat is veszélyeztetheti.

A radonszennyeződés forrását sok esetben Románia geológiai szerkezete jelenti – vélekedett végül a kolozsvári egyetem tanulmányát ismertető Alexandra Cucos Dinu.

A háttérsugárzás 40 százalékát okozza

A radon a periódusos rendszer 86. eleme, vegyjelen Rn. Színtelen, szagtalan nemesgáz, de radioaktív, vagyis az egészségre ártalmas. A radon az egyik legnehezebb gáz. A szilárd halmazállapotra lehűtött radon a sötétben világít, mert ionizálja a levegő molekuláit. Leggyakoribb izotópja a radon 222-es izotópja, az 238 izotópú urán bomlási sorának tagja.

A radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40 százalékát a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák, melyek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és kisebb koncentrációban a szabad levegőben is: a szabad levegőn mért radon aktivitás-koncentráció mérsékelt égövi világátlaga 5 Bq köbméterenként, a lakóhelyiségekben mért radon-koncentráció világátlaga 50 Bq köbméterenként.

A belélegzett radont általában ki is lélegezzük; közvetlen élettani szerepe ezért elhanyagolható. Különösen veszélyessé akkor válik, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található aeroszol részecskéken, majd a tüdő falán. Éppen ezért minél több a légköri aeroszol, annál több bomlástermék juthat szervezetünkbe.

A rákos megbetegedése 2 százalékáért felelős

A tüdő falán megtapadt bomlástermékek a hörgők és a tüdő belső felületét borító bronchiális és alveoláris hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Mivel az alfa-részecskék hatótávolsága élő szövetben 30 mikrométer (egy mikrométer a méter milliomod része) körül van, e sugárzás jelentős részét már a bőrt borító, elhalt hámsejtek felfogják – ezért a légköri radon kizárólag a tüdőt veszélyezteti.

Az Oxfordi Egyetem kutatásai szerint a zárt terekben (például lakásokban) felhalmozódó radon felelős a tüdőrákos esetek 9 százalékáért és az összes rákos megbetegedés 2 százalékáért, dohányosoknál pedig a radon 25-szörös kockázatot jelent. A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon a cigaretta után a második helyen áll. A radon veszély rendszeres szellőztetéssel csökkenthető.