banner_iN7jIpst_CA_webbanner_970x250.gif
banner_dRprRixD_CA_webbanner_728x90.gif
banner_Uh7uQhAd_CA_webbanner_300x250.gif

Pozsony Ferenc néprajzkutatót tüntették ki a Háromszék Kultúrájáért díjjal

Dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár és múzeumalapító vehette át a Háromszék Kultúrájáért díjat Tamás Sándortól, a Kovászna megyei tanács elnökétől szerdán Zabolán. A díjazott néprajzkutató köszönőbeszédében azt emelte ki, számára mindig Zabola jelenti az otthont, a szülőföldet, és a díjjal élete legszebb elismerését vehette át.

„Vannak emberek, akik életük során nem keresik a figyelmet, mégis a figyelem megtalálja őket, mert amit létrehoznak az túlmutat önmagukon” – mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Pozsony Ferenc néprajzkutató érdemeit hangsúlyozva a szerdai díjátadó ünnepségen.

A hetvenéves néprajzkutató Zabolán vehette át a díjat. | A szerző felvételei

A szövetségi elnök kapuőrzőnek nevezte Pozsony Ferencet, akinek a léte egyszerre jelent védelmet, határt és összeköttetést, múltat és jövőt. Belépési pont az óvilágba és kilépési pont más világokba és kultúrákba, egy igazi transzilván kapuőr, aki nem állja útját a belépőnek, hanem kalauzként köszönti – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kiemelte, a Háromszék Kultúrájáért díjat olyan személyek kapják, akik nemcsak munkálkodnak, hanem arra tudnak hatni, hogy a munkájukat a közönség befogadja és magáénak érezze.

Hetvenedik születésnapját is megünnepelték a Háromszék Kultúrájáért idei díjazottjának. Mint Fejér Levente zabolai polgármester elmondta, kettős ünnepről van szó, hiszen születésnapján tüntetik ki a néprajzkutatót, aki esetében a hetven év nem csak egy számot, hanem egy életutat is jelent, amelynek minden eddigi napja egy érték volt, abból születtek történetek, találkozások, felfedezések és tanítások. Fejér Levente a díjazott mentőmunkájának fontosságát hangsúlyozta.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a kitüntetettel kapcsolatos személyes történeteit is megosztotta a hallgatósággal, ugyanakkor kidomborította azt a hatalmas munkát, ami nem csak szellemi, hanem fizikai határokat is feszegetett. „Pozsony Ferenc hosszú utat járt be. Nem csak a szó fizikai értelmében, nem csak a Kárpátok mindkét oldalán, hanem a tudomány világában is. Volt egykori általános, majd ipari-szakiskolai magyar szakos tanár, egyetemi adjunktus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Sok néprajzi munkát végzett, sok kiadvány és más publikáció szerzője. A Kriza János Néprajzi Társaság és a zabolai csángó múzeum alapítója, hogy csak két intézményt említsek, amely a nevéhez kötődik” – sorolta a megyei önkormányzat vezetője.

Kinda István méltatta a díjazottat.

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója szintén személyes történetet mesélt el, és azt is elmondta, hogy az évek során miként találkozott az életútja a néprajzossal, aki már 18 évesen múzeumot alapított szülőfalujában.

Pozsony Ferenc felsorolásban is oldalakat kitevő, szerteágazó munkásságát dr. Kinda István, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutató muzeológusa méltatta, aki örömét fejezte ki, hogy miután az ötvenedik és a hatvanadik születésnapját is közösen ünnepelhették meg, a díjazott hetvenedik tavaszán tágasabb körben egy közösségi elismerés átadásán tehetik meg ugyanezt.

A díjat Tamás Sándor nyújtotta át, majd Pozsony Ferenc lépett mikrofonhoz, hogy megköszönje az elismerést. Elmondta, számára mindig Zabola jelenti az otthont, a szülőföldet. „Ahogy az előttem felszólalók is felsorolták egy életen át foglalkoztam a néprajzi munkával. Szülőfalumért, tágabb szülőföldemért igyekeztem becsületesen dolgozni. Szüleim is azt tanácsolták nekem: fiam, becsületes munkával, tudatosan kell végig élni az életet. Mindig arra kértek, hogy bárhová vet el az élet, ne kerüljem el a szülőfalumat” – mondotta elérzékenyülve a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum alapítója, hangsúlyozva, hogy a díjjal élete legszebb elismerését vehette át.

A Mikes-birtokon zajló eseményt a közéleti személyiségek, muzeológusok és néprajzkutatók mellett a kitüntetett számos barátja és falusfele megtisztelte részvételével.

Az anyaországot Gyombolai Péter Vince, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja képviselte. A házigazda szerepét Roy Chowdhury Mikes Katalin grófnő és fia, Gregor Roy Chowdhury töltötte be. A nyitányt a zabolai Kicsi Gyöngyharmat néptáncegyüttes szolgáltatta.

Csángó dalokat is előadtak az ünnepségen.

Az eseményt színesítették a klézsei Küs Klézse Szárnya és a Somoskai Hagyományőrző csoport tagjai, akik csángó dalokat adtak elő. Fellépett a Nyisztor Tinka által vezetett pusztinai Szent István gyermekei imacsoport is. Az ünnepségen levetítették azt a kisfilmet, amelyben Pozsony Ferenc vall munkásságáról.

Pozsony Ferenc Zabolán született 1955. április 16 –án. Középiskoláit a kovásznai líceumban végezte, ahol már diákként bekapcsolódott az iskola MI című diáklapjának szerkesztésébe. 1981-ben szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen; ugyanott nyerte el az etnológiai tudományok doktora címet is 1997-ben.

Egyetemi évei alatt a Visszhang diákrádióban elhangzó néprajzi műsorok szerkesztője volt; ő a Filológiai Kar néprajzi tudományos diákkörének egyik megteremtője. Az 1976–77-es tanévben helyettes tanár volt szülőfaluja általános iskolájában, ekkoriban a településen tájházat alapított; 1981-től Kézdivásárhelyen általános iskolai, majd 1982–90 között középiskolai tanárként dolgozott az Ipari Líceumban. 1989-ben időszakos kiállítást rendezett a moldvai csángók viseletéről a Csernátoni Tájmúzeumban, amelyet egy lakáskultúrájukról szóló kiállítás követett 1992-ben.

1990-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke keretében a néprajz szakon egyetemi adjunktus lett, majd 1998-tól docens. Erdély társadalomnéprajza, együtt élő népeinek kultúrája, a népszokások és együttélési modellek vizsgálata tárgykörökből tartja előadásait. 1994-ben Miskolcon, 1995-től évente Debrecenben, 1997-ben pedig Szegeden volt vendégtanár.

Az egyetem magyar tanszéke és a Kriza János Néprajzi Társaság keretében Keszeg Vilmossal közösen egy új néprajzos kutatónemzedéket indított útjára. Alapító elnöke, majd 2012-től tiszteletbeli elnöke a Kriza János Néprajzi Társaságnak; tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde társaságnak (Gundelsheim-Heidelberg), 1996-tól választmányi tagja a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának választották.

Elismerései: Jankó János Díj (1989, Magyar Néprajzi Társaság), Magyar Néprajzi Társaság Külföldi Tiszteleti Tagja (1997 , Budapest), Bányai János Díj (1998, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár), Györffy István Díj (2002, Magyar Néprajzi Társaság, Budapest), Csángó Kultúráért Díj (2004, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest), A Köztársaság Elnökének Érdemérme (2011). (Forrás: Wikipedia)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?