Hazai gazdasági szakemberek még az Európai Unióból történő kilépés mellett döntő nagy-britanniai népszavazás előtt úgy vélték, hogy a Brexitnek nem lesznek túlzottan negatív hatásai Romániára. A referendum után is hasonló az álláspontjuk, bár azért most már vannak ellenkező vélemények is.

Gazdasági elemzők azt nem zárják ki, hogy a lej euróhoz viszonyított árfolyama jelentősen visszaeshet, de a folyamat nem lesz tartós, legfeljebb hat-kilenc hónapig tarthat, később azonban a nemzeti valuta, ha esetleg nem is éri el a korábbi cserearányt, de nagyjából visszatérhet a Brexit előtti értékéhez.

A Romániai Üzletemberek Egyesületének elnöke, Florin Pogonaru úgy véli, hogy a szigetország kilépése az Európai Unióból éppen a kilépés mellett döntőket érinti leginkább negatívan. Sokkal körülményesebbé válik például a nagy-britanniai állampolgárok európai munkavállalása – jelenleg legalább hárommillió brit állampolgár dolgozik az öreg kontinensen.

Mircea Cosea közgazdász szerint a brexit jelentősen megnehezíti a brit vállalatok európai exportját is, hiszen ezt követően bizonyos illetékeket kell majd fizetniük, ami drágábbá, vagyis versenyképtelenebbé teszi a brit kivitelt.

A brit döntés természetesen érinti a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi – közöttük román – munkavállalókat is, de ez esetben is van pozitív hozadék: az európai munkaerő alkalmazása olcsóbb lesz, hiszen a munkaadónak nem kell kifizetniük az uniós illetékeket, adókat. Mindez felértékelheti például a romániai és bulgáriai munkavállalókat. Ráadásul Nagy-Britannia végleges távozásáig még legalább két évnek kell eltelnie, addig az ország az Európai Unió teljes jogú tagja marad, a megfelelő jogokkal és kötelezettségekkel – véli a szakember.

Az EU nem KGST

Gazdasági elemzők nagyjából egyetértenek abban, hogy a szigetország kilépése az Unióból nagy veszteség a közösség számára, előnye viszont az, hogy megdőlt az az elképzelés, miszerint az Európai Unió összeomolhat akkor, ha valamely tagja elhagyja. Ez legfeljebb a „béketábor” államaiból álló volt KGST esetében történhetett volna meg, amely központosított tervezés és vezetés alatt állott. Az Európai Unió azonban a piac törvényszerűségein alapul, a piac törvényei szabályozzák működését – vélekednek.

Nagy-Britannia kilépése természetesen érinti a tagországok exportját is, így Románia sem képezhet kivételt, főleg, hogy az ország gazdasági motorját éppen a kivitel jelenti. Így a következő időszakban az ország gazdasága megérzi a Brexit negatív hatásait.

Amit Nagy-Britanniának köszönhetünk 

Nemcsak romániai politikai körök, a hazai közvélemény is azt szerette volna, ha a szigetország az unió tagja marad. És ez érthető is, hiszen Nagy-Britannia nem csak kereseti lehetőségeket, megélhetési forrást nyújtott, de igazi otthonává vált több mint százezer romániai munkavállalónak – orvosnak, asszisztensnek, IT-szakembernek, mérnöknek, vállalkozónak.

Igen sok fiatal Nagy-Britanniában tanult-tanul, szerez értékes diplomát. A szigetországbeli oktatási intézményekben tanuló román fiatalok a megszerzett tudás mellett más életmódhoz, másfajta kultúrához, viselkedésmódhoz szoktak. A legtöbb esetben tanulási költségeikhez hozzájárult a brit állam is, így a kevésbé tehetős romániai családok is kellő képzésben részesíthették gyermekeiket.

A szigetország jelentősen hozzájárult az igazi romániai vállalkozói szellem kialakulásához. A minimálisra csökkentett brit bürokráciát, a brit bankrendszert megismerve hazatérő, és a külföldi munkavállalásból származó pénzt vállalkozásba befektető románok „zavaró tényezői” lettek a túlbürokratizált romániai gazdaságnak, nem kevés nyomást gyakoroltak a román gazdaság megreformálása érdekében.

Nagy-Britannia komoly pénzügyi támogatást is nyújtott a román gazdaság fejlődéséhez. A szigetország az Európai Unió nettó befizetője volt, így a Brüsszelből kapott uniós források jelentős részét brit pénzek képezték.

Nagy-Britannia szerepet játszott a romániai igazságszolgáltatás reformjában is. A bukaresti brit nagykövetek – mintegy koalíciót alkotva az Egyesült Államok illetve Hollandia bukaresti nagyköveteivel – a jogállamiság védelme mellett szálltak síkra, nem egy alkalommal tételesen is figyelmeztetve az illetékeseket a romániai politikai osztály túlkapásaira, az igazságügyi rendszer reformjának szükségességére, azt is vállalva, hogy az igazságszolgáltatás működésében kevésbé érdekelt román politikusok az ország belügyeibe való beavatkozással vádolják őket.  Nagy-Britannia unióból történő kilépésével a romániai reformpártiak komoly szövetségest is veszíthetnek.

Védtelenül az oroszok ellen

Nagy-Britannia távozása az EU-ból külpolitikailag is érinti Romániát, hiszen Oroszország viszonylatában London mindig is támogatta Bukarest kérlelhetetlenségét a Moszkva elleni szankciókat illetően. Krím elcsatolását, és Moszkva Ukrajna elleni akcióit követően Románia minden erővel azon volt, hogy a NATO jobban megszilárdítsa erőit a Fekete-tenger térségében, amihez meglehetősen kevés szövetségessel rendelkezett az unión belül.

Egyikük minden bizonnyal London volt, ami sokat nyomott a latban, hiszen Nagy-Britannia egyben az Egyesült Államok legfőbb szövetségese. Külpolitikai megfigyelők szerint Nagy-Britannia nélkül Románia igen nehéz helyzetbe került olyan országokkal szemben, amelyek kesztyűsebb kézzel bánnának Oroszországgal.

Bukarest szerint Nagy-Britannia uniós jelenléte hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió ne váljék „kétsebességűvé”, ami tragédiát jelentene Románia számára, amely így kívül kerülne Brüsszel fő érdeklődési körén, ez pedig a strukturális reformok lassulásához vezetne.