Három változatban is közvitára bocsátotta az Oktatási Minisztérium a gimnáziumi – V-VIII. osztályos – oktatás új kerettantervét. A tervezetek egy hónapig voltak közvitán, amely január 23-án zárult. Egyik sem nyerte el a pedagógustársadalom tetszését, az elképzeléseket a magyar oktatási szakemberek is bírálták.

A fontosabb módosítási javaslatok szerint új tantárgyak jelennek meg, ezek a polgári kultúra tantárgyat helyettesítenék. Így a gimnázium V. osztályában bevezetik a gyermekek jogainak tanítását, a VI. osztályban tantárgy lesz az interkulturális nevelés, a VII. osztályban a demokratikus polgári jogokat tanítják, a VIII. osztály új tantárgya pedig a gazdasági nevelés lesz. Az információ és távközlési technológia tantrágyát kötelezővé teszik – eltűnik viszont az eddig a VIII. osztályban tanult tantárgy, a latin nyelv.

A három elképzelés egyikében sem szerepel azonban kötelező tantárgyként az egészségügyi oktatás, amelyet a munkaügyi miniszter, Claudia-Ana Costea, az egészségügyi tárca vezetője, Patriciu Achimas-Cadariu, valamint maga az oktatási miniszter, Adrian Curaj is szorgalmazott. Több nem kormányszervezet is kérte a tantárgy kötelezővé tételét, de az államelnöki hivatal is támogatta az elképzelést. A jelek szerint azonban a tantárgyat ellenző román ortodox egyház álláspontja érvényesült ez esetben (is). Az egyház álláspontját a Szülők a vallásóráért egyesület képviselte, amely nem értett egyet azzal, hogy a tantárgyban szerepelt a szexuális felvilágosítás is.

Kevesebb román óra

A román „nyelvi nacionalistákat” nyilvánvalóan felháborította a tény, hogy a román nyelv és irodalom az V. osztályban mindhárom változatban heti egy órát veszít: a kerettantervek szerint az eddigi öt román óra helyett csupán négy lesz – ugyanezzel az óraszámmal oktatják a tantárgyat a VI-VIII. osztályokban is.

A matematika és a fizika órák száma változatlan marad: hetenként négy, illetve két alkalommal kerül rá sor a VI-VIII. osztályokban. A vallásórák száma heti egy maradt. A testnevelési órák száma az egyes változatban az V-VIII. osztályban heti kettő lesz, az eddigi 2-3 helyett.

A második kerettervben fizika órát az V-VI. osztályban hetenként csak egyszer tartanának, a VII-VIII. osztályban viszont már két fizika óra lenne. Ennek az elképzelésnek megfelelően tehát a fizika órát már az V. osztályban bevezetnék.

E keretterv szerint a vegytant is az V. osztálytól tanítanák – jelenleg ez a tantárgy csak a VII. és VIII. osztályban jelenik meg. Igaz, az V-VI. osztályban csak heti egy vegytan óra lenne, a VII. és VIII. osztályban pedig két órában tanítanák.

A biológiát, a jelenlegihez hasonlóan az V. és a VI. osztályban heti egy órában tanítanák, eltérés van viszont a VII. és VIII. osztályoknál, ahol a jelenlegi heti egy óra helyett két biológia óra lenne.

Az V. és a VI. osztályokban egy órát veszítene a földrajz és a történelem, amelyet heti egy órában tanítanának, a VII. VIII. osztályban viszont két-két órát tartanának. A testnevelési órák száma az első három gimnáziumi évben heti kettő lenne, a VIII. osztályban viszont már csak heti egy testnevelési órát tartanának.

A hármas számú kerettantervnek megfelelően heti négy matematika órát tartanának, akárcsak jelenleg, illetve az első és a második keretterv szerint, vegytan órát heti kettőt a VII. és a VIII. osztályban (akárcsak jelenleg és az egyes számú keretterv szerint), földrajz és történelem órát pedig az V. és VI. osztályokban heti kettőt, a VII. és a VIII. osztályokban heti egyet.

Magyar pedagógusok kifogásai

A tervezetekkel sem az RMDSZ, sem a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége nem értett egyet. A magyar pedagógusok hangsúlyozták, a három kerettanterv közül egyik mellett sem tudnának olyan érveket felsorakoztatni, amelyek valamelyikük elfogadását indokolnák.

A három változat egyikében sem szerepelnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó kitételek. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a nem román anyanyelvű diákok számára az anyanyelv, illetve a kisebbségek történetének és hagyományainak oktatása a javasolt kerettantervekhez képest pluszban történhet, holott ezeknek a tárgyaknak a helye a törzsanyagban van.

A rögzített óraszámok miatt a tanulók túlterheltté válnak, a magyar pedagógusok szerint indokolt lenne százalékos arányt rendelni az egyes műveltségi területekhez, nem óraszámot – vélik a magyar pedagógusok.

Kifogásolják azt is, hogy nem történt érdembeni, konceptuális változtatás a kerettanterv-változatok filozófiájában, a javaslatok továbbra is a klasszikus tantárgyi struktúrát őrzik, a kerettantervek nem veszik figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait, a heti 1 órás tantárgyak tanítása nem hatékony, így ezek esetében elképzelhető lenne a tömbösítés.

Nem értenek egyet a román és a magyar órák számának csökkentésével, a kisebbségtörténet (magyarságtörténet) óra kimaradásával és túl korainak tartják a gyermekek jogainak tanítását az V. osztályban.

Javaslataik szerint indokolt lenne elsősorban – a tanügyi törvénynek megfelelően – a román nyelv és irodalom tantárgy esetében egy sajátos kisebbségi tananyag bevezetése, (a román nyelv speciális tanterv szerinti, nem anyanyelvként történő tanítása a nem román anyanyelvű gyerekeknek), egyben kérik, hogy közvita előzze meg a tantárgyi programok elfogadását is. Szükségesnek tartják a választható órák számának növelését a törzsanyaggal szemben és fontosnak vélik, hogy továbbképzéseket tartsanak az általános iskolában oktató pedagógusok részére az új kerettanterv, az új tantárgyi tervek, a digitális tankönyvek bevezetését megelőzően.

A kerettantervek elfogadásának időrendje szerint február 7-ig tart a beérkezett javaslatok elemzése, február 8-10. között kerül sor a felülvizsgált kerettanterv tudományos jóváhagyására.