A kilencvenes évek elején, amikor valami bosszantott, tréfásan megjegyeztük: jobb volt a Ceaușescu-korszakban – anélkül, hogy valaki komolyan visszakívánta volna az „aranykort”, amelyet csak januáronként, a néha diktátor sírjánál összegyűlt néhány nosztalgikus sírt még vissza. Pedig ez nem is annyira tréfa: az utóbbi évek felmérései szerint sokan vélik úgy, hogy jobban éltek 1989 előtt.

Ezt támasztja alá a világ harmadik legnagyobb közvélemény-kutató intézetének, az IPSOS-nak a legutóbbi felmérése is, amely szeptemberben és októberben készült Romániában, Magyarországon, Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Államokban és Törökországban, 12 005 fős mintacsoporton.  A romániai mintacsoport 500 személyből állt.

Felmérésében az Ipsos mindenekelőtt arra volt kíváncsi, hogy 30 évvel a kommunizmus bukása után miként értékelik a Szovjetunió volt csatlós államainak lakosai a jelenlegi helyzetüket. Lengyelország lakosságának nagyobb része úgy érzi, hogy most jobban él, mint a kommunizmus idején. A megkérdezettek 55 százaléka állította, hogy országos szinten javult az életszínvonal, és 50 százaléka tartja úgy, hogy ez történt egyéni szinten is. A lengyel többség válasza elsősorban azzal magyarázható, hogy a rendszerváltás 30 éve alatt a lengyel gazdasági jelentősen fejlődött, ilyen szempontból az ország a fejlett államok sorába emelkedett.

Visszasírják a 30 évvel ezelőtti életszínvonalat

Románia esetében mást mutat a felmérés. Az ország a táblázat túlsó végében áll, Oroszországgal együtt. Romániában a megkérdezettek 52 százaléka határozottan állította, hogy országos szinten a rendszerváltást követő 30 év során romlott az életszínvonal. Ezt mindenekelőtt a 35 és 49 év közöttiek állították, azok tehát, akik még megélték az „aranykorszak” végét, illetve akik közepes jövedelemmel rendelkező családokból származnak; ennek a csoportnak csupán 12 százaléka volt ellenkező véleményen.

A román mintacsoportnak mindössze a 31 százaléka vélte úgy, hogy jobban él, mint három évtizeddel ezelőtt. Ilyen vonatkozásban Románia azonos szintre került Magyarországgal, de megelőzi a 27 százalékos Németországot és a 19 százalékos Oroszországot. Az utóbbi ország esetében az 50-74 évesek korosztály mindössze 16 százaléka osztja ezt a véleményt.

Kelet- és Nyugat-Európa: eltérő célok?

Az IPSOS felmérése szerint a mintacsoportok 29 százalékának meggyőződése, hogy a berlini fal leomlását és a kommunista rendszer összeomlását követően Európa biztonságosabb hellyé vált, mint 1989 előtt. Ezzel a véleménnyel Törökországban a megkérdezettek 45, Lengyelországban 41, Nagy-Britanniában 36, Romániában pedig 34 százalék ért egyet, ráadásul a 35 év alatti romániai fiatalok 45 százaléka ért egyet. A felmérésben szereplő országokban elsősorban a férfiak, a 35 éven aluli fiatalok, a nagy jövedelemmel rendelkező és a magasfokú végzettséggel rendelkező személyek vélekednek így.

Egészen más a helyzet azonban Belgiumban, Oroszországban és Németországban, ahol a megkérdezettek több mint 40 százaléka van ellenkező véleményen, ez az álláspont az 50 éven felüli korosztály esetében pedig még hangsúlyosabbá válik. Azt viszont csak a mintacsoportok tagjainak 28 százaléka állítja, hogy a kelet-európai és a nyugat-európai országok azonos célokat követnek; Törökországban 44, Nagy-Britanniában és Lengyelországban 35-35, Romániában 34 százalék osztja ezt a véleményt.

Németországban és Magyarországon azonban a megkérdezettek 25 százaléka, illetve 18 százaléka – főleg az idősebb korosztály – nem ért ezzel egyet. Az utóbbi két ország egyébként a rangsor vége felé található. A felmérés által átfogott országokban az idősebb korosztályok 29 százaléka – Románia esetében 33 százaléka – érzi úgy, hogy Európa keleti és nyugati fele más-más célokat követ.

Érdekes Berlin szerepének megítélése: a mintacsoportok 30 százalékának meggyőződése, hogy Németország túlságosan is megerősödött, igen nagy a befolyása Európában. Ezt ráadásul a spanyolországi és törökországi megkérdezettek 60 százaléka állítja, részarányuk Olaszországban eléri az 54 százalékot. Ezt a véleménye elsősorban az 50 éven felüli korosztályhoz tartozóknak. Romániában a megkérdezettek 40 százalék állítja ezt, mindenekelőtt a 35 éven felüliek.

Németország „túlzott megerősödése” kapcsán a nagy-britanniai és franciaországi megkérdezettek mérsékelt álláspontra helyezkednek, miközben a németországi és hollandiai mintacsoport tagjainak fele elutasítja a gondolatot.

Románia: csökkenő életszínvonal

Románia egyébként a rangsor első felében található egy másik felmérésben is, amely 149 országban vizsgálta az életszínvonal és a társadalmi jólét alakulását 2019-ben. A Social Progress Imperative adatai szerint ilyen tekintetben Románia a 45. helyen áll, azaz egy hellyel visszaesett a korábbi felméréshez viszonyítva.

Az ország viszont sokkal rosszabbul áll a vízszolgáltatás és a csatornázás terén, ahol csupán a 83. helyre került, az egészségügy tekintetében a 74. helyen áll, és csak egy hellyel került előbbre az oktatás vonatkozásában is. Az ország valamivel jobban teljesít a személyi jogok esetében, itt a 48. helyre került, a környezetvédelemnél a 40. a személyes biztonságnál pedig a 36. helyet foglalja el.

Az első három hely Norvégiát, Dániát és Svájcot illeti meg, az utolsó helyeket pedig Csád, Dél-Szudán és a Közép-afrikai Köztársaság foglalja el. A felmérés szerint a 149 ország közül 137-ben javult az életszínvonal és a társadalmi biztonság a 2014-2019 közötti időszakban.