Miközben a hazai vonatok a XIX. századot idéző sebességgel vánszorognak az elavult pályákon, a szakminiszter hidrogénnel működő szerelvények forgalomba állításáról ábrándozik.

Hidrogén-meghajtású vonatok hazai teszteléséről kezdtek tárgyalásokat a román hatóságok és az Alstom Europe, erősítette meg a vállalat egyik képviselője. A járművekre és erőművi berendezésekre szakosodott francia vállalat a hidrogénüzemű vonatok egyetlen gyártója jelenleg Európában.

Kapcsolódó

A vasúti teherszállítás romániai paradoxona: az ész nélküli pályafelújítások csökkentik az áruszállítás sebességét

A tehervonatok átlagsebessége 20 év alatt 30 km/h-ról 17 km/h-ra csökkent.

vasút CFR CFR Marfă

Cătălin Drulă szállításügyi miniszter a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy érdemes lenne az innovatív és környezetbarát technológiát meghonosítani a hazai vasúti közlekedésben. „Ez megkönnyítené a hozzáférést az európai pénzekhez és a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos célkitűzések megvalósítását” – mondta a tárcavezető.

Az Alstom 2014-ben vágott bele a hidrogén-meghajtású vonatok fejlesztésébe, legismertebb modelljük a Coradia iLint. Ezidáig Németország, Hollandia, Ausztria, Franciaország és Olaszország tesztelte a környezetbarát szerelvényeket. Németország meg is rendelt 41 vonatot az Alstomtól, az elsőket 2022 elején fogják forgalomba állítani.

A gyártó olyan pályaszakaszokra ajánlja a hidrogén-meghajtású vonatok használatát, ahol a villamosítás nem kifizetődő a magas költségek és a viszonylag kis forgalom miatt. Az ezen technológiával működő vonatok nem bocsátanak ki üvegház hatású gázokat és a zajszennyezésük is minimális, azonban hátrányaik is vannak.

A hidrogén tárolása sokkal helyigényesebb, mint a gázolajé, ezért az ilyen szerelvények működtetése 120 kilométernél nem hosszabb útvonalakon optimális. A hidrogénnel maghajtott vonatok végsebessége 140 km/óra, ami Romániában nem minősülne hátránynak, mivel az itteni vasúti pályák legnagyobb részének a műszaki állapota amúgy sem teszi lehetővé az ennél nagyobb sebességgel való közlekedést. Ami miatt valóban megkérdőjelezhető a technológia hazai alkalmazásának az indokoltsága, az az ára, a hidrogén-meghajtású vonatok ugyanis sokkal drágábbak, mint az elektromos szerelvények.

A Németország által vásárolt, az idehaza közlekedő Kék Nyílként ismert motorvonatokhoz jasonló szerelvények egységára 13 millió euró, de jelentős pluszkiadás a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra kiépítése is, a szervizelésük pedig drágább, mint a hagyományos technológiával működő vasúti járműveké. 

(Nyitókép: alstom.com)