Huszonöt vasútvonalat adtak át az enyészetnek Erdélyben az elmúlt évtizedekben

A vasút leépülésének legfrissebb fejezete a bodolai híd 2018-as összeomlása, azóta nem jár vonat Brassó és Bodzaforduló között.   

Negyvennél több vasúti mellékvonalon szűnt meg a forgalom a rendszerváltás óta. A használaton kívüli szakaszok együttes hossza meghaladja az 1 700 kilométert. Ebből közel 1 000 km Erdélyben található, ahol 25 vasúti pályán nem közlekednek személyszállító szerelvények, néhányon van még csekély mértékű teherforgalom. Az elhagyatott vasutak egy része keskeny nyomtávú.

A járatok megszüntetése az esetek elsöprő többségében az utasszám drasztikus csökkenésének volt a következménye. A 90-es évekkel kezdődően sok gyár szűnt meg, az ingázók száma nagyságrendekkel csökkent. Személyautóból ellenben egyre több lett, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy egyre kevesebben vegyék igénybe a vasutat. Sokan azért mondtak le a vonattal való közlekedésről, mivel a pályák műszaki állapota egyre rosszabbá vált, a szerelvények egyes szakaszokon 20-25 km/órás sebességgel vánszorogtak.A Nagyvárad-Vaskó pályát lassan birtokba veszi a természet / Fotó: Pengő Zoltán

A CFR-járatok megszüntetése három nagy hullámban következett be: 1997-ben és 1998-ban, 2012-ben és 2018-ban. A 2000-es években egy sor magán vasúti társaság jelent meg a piacon, amelyek részben betöltötték a CFR által hagyott űrt, ám 2015 és 2018 között ezek is lemondtak jónéhány, veszteséges járatról.

A leghosszabb, 109 km-es használaton kívüli pályaszakasz Bihar megyében található, Nagyvárad és Vaskó között. A vonal műszaki állapota már a 80-as években katasztrofális volt, a személyvonat 4 óra alatt ért el a megyeszékhelyről a Bihar hegység lábánál levő kisvárosba.

1998-ban, egy Magyarcséke és Biharrogoz között bekövetkezett földcsuszamlás miatt megszűnt a forgalom Nagyvárad és Vaskó között, azonban egy rövidebb szakaszon, Vaskó és Hollód között egy ideig még jártak a vonatok. Nagyvárad és a Félix-fürdő között szintén közlekedtek szerelvények a turisztikai szezonban, azonban 2014-ben ezek is leálltak.

Vonat helyett bicikli

A Székelyföldön is van használaton kívüli szárnyvonal, a Marosvásárhely és Szováta közti keskeny nyomtávú szakasz. A 74 kilométeres utazás a 90-es évek elején több mint 3 órát vett igénybe. Miután a Vásárhely és Szováta közti forgalom megszűnt, a megyeszékhely és Nyárádszereda, illetve a fürdőváros és Vármező között egy ideig még közlekedtek a vonatok. Néhány évvel ezelőtt a megyei önkormányzat azzal az ötlettel állt elő, hogy kerékpárutat alakítsanak ki a kisvasút nyomvonalán. Létezik egy magánkezdeményezés is, hogy turisztikai célzattal újraindítsák a forgalmat Vásárhelytől Maroskeresztúrig.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Az egyetlen vasútvonal, melyet még a szocializmus éveiben számoltak fel, Segesvárt kötötte össze Nagyszebennel. A 109 kilométeres vasúti pályát 1910-ben nyitották meg. A 60-as évek elején már annyira leromlott az állapota, hogy a szerelvények 15 km/órás átlagsebességgel közlekedtek. 1965-ban végleg megszűnt rajta a forgalom, a síneket felszedték.

A Vajdahunyad-Piski (15 km) és az Alkenyér-Kudzsir (13 km) mellékvonalak villamosítottak, ennek ellenére sem zajlik rajtuk személyszállítás. Mindkettő napja azt követően áldozott le, hogy megszűnt a nagyipar Vajdahunyadon, illetve Kudzsirban, megszűnt a tömeges ingázás.

15 év nem volt elég

A Brassó és Bodzaforduló közti vasúti pálya 2018-ban vált használhatatlanná, amikor összeomlott a bodolai híd. Ennek közelében található a leghosszabb, 4,3 kilométeres romániai vasúti alagút. A CFR tervei között szerepel a híd újjáépítése, ám a forgalom újraindulása egyelőre a távoli jövő zenéje. Hogy ez nem indokolatlan pesszimizmus, annak bizonyítéka a Grădiștea határában található híd. A Bukarest és Giurgiu közti objektum 2005-ben omlott össze, s 15 év alatt nem sikerült újjáépíteni, azóta kerülő útvonalon közlekednek a vonatok a főváros és a dunai kikötőváros között.

A vasúti pálya siralmas állapota miatt napi egy szerelvény közlekedik két szomszédos regáti megye székhelye, Ploiești és Târgoviște között. Ez olyan, mintha nem lehetne vasúton eljutni Nagyváradról Szatmárnémetibe vagy Temesvárról Aradra.

A már említetteken kívül Erdélyben a Kisilva-Óradna, Déva-Brád, Torda-Abrudbánya, Karánsebes-Hátszegváralja, Nagyszeben-Szentágota, Marosvásárhely-Lekence, Mezőbánd-Mezőméhes, Nagyvárad-Körösszeg, Nadab-Ottlaka, Alsóvisó-Borsabánya, Máramarossziget-Hosszúmező, Szatmárnémeti-Bikszád, Buziás-Nagyzsám, Széphely-Liebling, Oravicabánya-Zsidovin, Oravicabánya-Jám, Zsombolya-Lovrin, Erdőd-Gilvács, Sülelmed-Szilágycseh és Bánffyhunyad-Kiskalota vasútvonalakon nincs közlekedés.

Kapcsolódók

Kimaradt?