A májusi tanácsülésen a kézdivásárhelyi városatyák jóváhagyták többek közt a Kézdivásárhely-Kovászna Metropoliszövezet Interkommunitáris Fejlesztési Egyesületének a létrehozásáról szóló határozattervezetet.

A jogszabály és az akarat megvan rá, így semmi akadálya nincs annak, hogy Kézdiszék-Kézdivásárhely központtal fejlesztési pólust alkosson a közeljövőben, így nem csak a pénzlehívásokban lennének eredményesebbek, de elindulhatna egy integrált fejlesztés is – ez volt a fő üzenete annak a tavaly szeptemberi találkozónak, amely Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Fejér László Ödön szenátor között jött létre.

Kapcsolódó

Körvonalazódik a sepsiszentgyörgyi metropoliszövezet létrehozása

Metropoliszövezetet alakít Sepsiszentgyörgy és a környező nyolc község, hogy az új EU-s pályázati ciklusban közösen fejlesszék a kistérséget.

helyi önkormányzat metropoliszövezet Sepsiszentgyörgy

A polgármester a májusi tanácsülésen hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a régiónak a metropoliszövezet, Orbaiszék, Felsőháromszék és még a Kászonok is csatlakoztak az egyesülethez, amelynek működési szabályzatát az év elején januárban a kézdi-orbaiszéki polgármesterek találkozóján ismertette. Felhívta már akkor a figyelmet arra, hogy hosszú folyamatról van szó, sok határidőhöz kell majd igazodni.

„A metropoliszövezet, a reptér, az autópálya, az uniós alapok célirányos felhasználása mind-mind munkahelyet teremt. Ezek a befektetések, ez a jövőkép egy versenyképesebb Kézdivásárhelyet, Székelyföldet eredményez, amelynek első számú feltétele a munkahelyteremtés” – tette hozzá Bokor Tibor.

Az RMDSZ által kidolgozott és elfogadtatott metropolisz-törvény értelmében a municípiumok is létrehozhatnak fejlesztési övezeteket a hozzájuk tartozó 30 km-es körzetben. Ezen lehetőséget megragadva a kézdiszéki fejlesztési régióhoz csatlakoznak az orbaiszéki önkormányzatok, Zágonnal és Nagyborosnyóval bezárólag, illetve csatlakoznak a Kászonok is. (Kézdivásárhely municípium, Kovászna város, Barátos, Bereck, Csernáton, Dálnok, Esztelnek, Gelence, Kászonaltíz, Kézdialmás, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kommandó, Lemhény, Nagyborosnyó, Ozsdola, Szentkatolna, Torja, Zabola, Zágon és Kászonaltíz község)

Fejér László szenátor portálunknak elmondta, hogy egységes Székelyföldben, ezen belül székelyföldi régiókban gondolkodnak, erre egyik legjobb példa a Kézdi Tejszövetkezet, amely már székelyföldi és barcasági társulásként működik Hargita, Kovászna és Brassó megyei szövetkezetek által. Tehát az nem kizáró ok a cél elérése érdekében, hogy területileg a Kászonok Hargita megyéhez tartoznak.

Továbbá a szenátor elmondta: a 2021-2027-es időszakra az EU történetében eddigi legnagyobb ösztönző csomag áll rendelkezésre. Az Európai Helyreállítási terv több, mint egy puszta helyreállítási terv. Vissza nem térő lehetőség arra, hogy erősebben kerüljünk ki a világjárványból, átalakítsuk gazdaságunkat, és lehetőségeket, munkahelyeket teremtsünk egy olyan Európa számára, amilyenben élni szeretnénk.

„Kutatásra és innovációra, gazdaságfejlesztésre, digitalizációra, agrárpolitika erősítésre is kiemelten nagy összegek fognak rendelkezésünkre állni. Ebben a tekintetben lesz érdekes és kiemelten hasznos a Kézdi-Kovászna Metropolisz-övezet, vagy ha úgy tetszik, fejlesztési övezet, hiszen komoly fejlesztési lehetőségeket aknázhatunk ki. Ahhoz, hogy a régiót megfelelő képpen fejleszteni tudjuk, először infrastruktúrát kell kiépítenünk, amely az úthálózatokat, ivóvíz- és szennyvízhálózatokat, a gázhálózatot és a villamosenergiát jelentik"- hangsúlyozta Fejér.

A gázhálózat kiépítése és bővítése most a prioritás

A fejlesztések kapcsán közös erővel szeretnének kiépíteni egy 300 km kerékpárutat a megyei önkormányzattal, illetve a Sepsi fejlesztési övezettel, amely a turisztikai látványosságokat érintve, átszeli a megyét. Ezen fejlesztési övezeteknek komoly gazdasági, szociális, turisztikai vonzatai lesznek. Mindezek előtt a fejlesztési régióhoz tartozó községek gázhálózatának kiépítése és bővítése most a prioritás. Ennek érdekében már elkezdték az egyeztetéseket szakcégekkel, akik segítenek ebben a folyamatban, illetve előkészítik az önkormányzatokkal a megfelelő dokumentációkat.

„Nem utolsó sorban pedig prioritásként kezeljük azt is, hogy egy agrárinnovációs és inkubátorházat létesítsünk, hiszen a mezőgazdasági szektor a régiónk húzóereje. Ezen központ létrehozásával tudományos módon tudjuk segíteni a mezőgazdászokat, illetve folyamatosan jogi-, pályázati-, és szakirányú tanácsokkal tudnánk ellátni a gazdákat" – egészítette ki Fejér László.

Országos viszonylatban 80 millió euró megpályázásáról lenne szó, amely a következőképpen áll össze: az alap, a megszokott EU-s források értéke maradt 50 millió euró, és ehhez jön hozzá még speciálisan a Helyreállítási alap további 30 millió eurója, amelyet kimondottan a fent említett területek fejlesztésére szán az EU.