Ugyanakkor úgy látják, hosszabb távon veszélyes lehet, ha az állam akarja megszabni az árakat.

A kormánynak egyes termékek árrését korlátozó intézkedései és az energia hatósági ára hozzájárultak az infláció mérsékléséhez. Erre a következtetésre jutottak a Babeș-Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) a Romania Economic Monitor című kutatási programban résztvevő közgazdászai.

Áprilisban 5,9 százalékra mérséklődött az éves inflációs ráta, ami főleg az élelmiszerek, a földgáz és a villanyáram ára kedvező alakulásának az eredménye.

„Fontos aláhúznunk, hogy az ezen kategóriákba tartozó termékek árának a növekedése nem állt meg, azonban a növekedés mértéke kisebb lett, ami által csökkent a hozzájárulásuk a romániai általános inflációhoz” – idézi az economedia.ro a BBTE szakembereit.

A drágulások átlagos mértéke azonban immár negyedik hónapja Romániában a legnagyobb, ami több tényezőnek a következménye. „A lakossági fogyasztás erősödése, a munkaerővel kapcsolatos költségek növekedése, a költségvetési hiány fedezésének a szükségessége és a 2024-ben életbe lépett adóügyi intézkedések mindinkább hozzájárulnak a továbbra is magas inflációhoz” – olvasható az elemzésben.

A Romanian Economic Monitor kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a kormány árszabályozó intézkedései idővel a várttal ellentétes hatást idézhetnek elő: „… hosszú távon egyre inkább kontraproduktívvá válhatnak. Ezen termékek alacsony nyereségességét a kereskedők igyekeznek más termékek (tisztálkodási termékek, tisztítószerek) magas árával kompenzálni, melyek egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak az inflációhoz. A közgazdaságtan elmélete egyértelműen rámutat, hogy az árak központi szabályozása hosszú távon katasztrofális következményekkel járhat.”

A kolozsvári szakemberek mérsékelt optimizmusról tettek tanúbizonyságot a közeljövőt illetően, az éves átlagos inflációs prognózisukat a korábbi 5 százalékról 4 százalékra mérsékelték. A Román Nemzeti Bank (BNR) nem ennyire derűlátó, a fogyasztói árak 4,9 százalékos növekedésére számít idén.