Ráadásul a szakemberek az árak további gyors ütemű növekedésére számítanak a közel-keleti országban.  

Idehaza már a 10 százalékot kevéssel meghaladó éves infláció is próbára tette sokak anyagi tűrőképességét, pedig ez még, szerencsére nagyon távol van a pénzromlás törökországi mértékétől.

Decemberben a török fogyasztói árak átlagosan 64,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, írja a Hotnews. Ez azt jelenti, hogy romlott a helyzet novemberhez képest, akkor ugyanis „csak” 62 százalék volt az éves inflációs ráta. A pénzügyi elemzők kicsivel ennél is rosszabbra, 65,1 százalékos pénzromlásra számítottak az év végén.

A törökök számára mindez már nem sokkoló újdonság, az elmúlt időszakban már hozzászokhattak a líra gyors hígulásához. Az infláció 2022 októberében volt a csúcson, amikor az átlagos árszint éves viszonylatban 85,5 százalékkal nőtt.

Azt követően a pénzromlás üteme csökkent, azonban 2023 júniusától ismét növekvő pályára állt. A szakemberek egyelőre sok jóra nem számítanak, az előrejelzések zöme szerint 2024 első félévében gyorsulni fog az infláció.

„Természetesen az infláció egyelőre magas, de veszít a lendületéből. (…) van rá esély, hogy viszonylag rövid időn, néhány hónapon belül csúcsra érjen, utána pedig elkezdjen csökkenni” -  idézi a Hotnews Murat Ulgent, a HSBC bank fejlődő piacokért felelős igazgatóját.

Azt, hogy a pénzromlás megfékezése létkérdés a közel-keleti ország számára, Recep Tayyip Erdogan elnök is felismerte, aki júniusban új embert állított a jegybank élére Hafize Gaye Erkan személyében. A két évtized után az Egyesült Államokból hazaköltözött közgazdász asszony novemberben azzal a sokkoló kijelentéssel keltette fel a sajtó és a közvélemény figyelmét, hogy a megfizethetetlen isztambuli albérletek miatt családjával visszaköltözött a szülei házába.

„Lehetséges, hogy Isztambul drágább lett, mint Manhattan?” – tette fel a kérdést Hafize Gaye Erkan. Ennek az oka nem kizárólag az infláció, hanem az is hozzájárult, hogy Erdogan utasítására a török jegybank hosszú időn át nagyon alacsonyan tartotta a banki kamatokat, ami miatt sokan az értékmegőrző ingatlanok felé fordultak, ez pedig elképesztő mértékben felverte az árakat és a bérleti díjakat.

A törökországi infláció brutális jellegét jól érzékelteti, hogy a kormány január 1-től 49 százalékkal megemelte a minimálbért, azonban a drasztikus bérfejlesztés így is elmaradt a pénzromlás irama mögött. A hivatalos statisztikák szerint a török munkavállalók harmadát fizetik minimálbérrel, ami még a romániai aránynál is sokkal rosszabb.