A Kolozs megyei Szászfenesnek jóval több pénze van, mint a romániai kisvárosok elsöprő többségének.

Akárcsak tavalyelőtt, 2024-ben is Szászfenes volt Románia leggazdagabb községe. A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium adatai szerint a Kolozsvár alvóvárosának számító település 179,1 millió lejt költött, mely összegből 98,6 millió saját bevételekből származott. Ez hatalmas növekedés az előző évhez képest, amikor a bevételei kb. 130 millió, a kiadásai pedig 108 millió lejt tettek ki.

Szászfenesnek hozzávetőleg hétszer annyi pénz volt a kasszájában, mint Bánffyhunyadnak, s 10 százalékkal több, mint a municípumi rangú Székelyudvarhelynek. A Kolozsvárral összenőtt település nem csupán a községek leggazdagabbika, de városok tucatjait is megelőzi a pénzügyi erőforrások tekintetében.

Chiajna 2022-ban még a legtehetősebb község volt, azonban 2023-ban a második helyre szorult, s tavaly is ott tanyázott. Az Ilfov megyei település költségvetése 159,4 millió lej volt. A dobogó legalsó foka Miroslavának jutott. Miroslava, mely ugyanaz Iași-nak, mint Szászfenes Kolozsvárnak, 114,3 millió lejt költött 2024-ben.

A tágabb értelemben vett Erdélyben Szászfenes után Szentmárton és Győröd voltak a legpénzesebb községek. A bihari település, melynek fő bevételi forrását a Félixfürdő és a Püspökfürdő jelenti, 109,1 millió lejből gazdálkodott, míg a Temesvárral határos község 105,3 millióból.

A leggazdagabb kistérség ebben a régióban nem Kolozsvár és közvetlen környéke, hanem Temesvár és annak vonzáskörzete. A bánsági nagyváros körül, a már említett Győröd mellett Temesgyarmat (84,3 millió lej), Gyüreg (80,8 millió lej), Újszentes (78,4 millió lej) és Újmosnica (56,7 millió lej) is nagyon jól van eleresztve.   

 A székelyföldi községek leggazdagabbika Gyergyóremete. A Hargita megyei község tavalyi kiadásai közel 44 millió lejre rúgtak. Maros megyében Marosszentgyörgy önkormányzata költötte a legtöbbet, 34,5 millió lejt, Háromszéken pedig Bardocé, 26,7 milliót. Ez utóbbi esetében a jómód eléggé illuzórikus, ugyanis a községi költségvetés java, 15,6 millió lej, kormányzati szubvencióból származott.

Ugyanez a helyzet a legtöbb pénzből gazdálkodó Szatmár megyei község, Nagyszokond esetében is. Ennek a 2024-es költségvetése 36,8 millió lej volt, amiből 23 millió a központi költségvetésből érkező szubvenció volt, míg a helyi bevételek a 2,5 millió lejt sem érték el. Szilágy megyében Krasznának volt a legtöbb pénze, 29,4 millió lej, Brassó megyében pedig Keresztényfalvának, 71,5 millió.