Bihar megyei a leggazdagabb magyar többségű romániai község

A bevételek tekintetében a határmenti Bors község városi rangú települések egész sorát lepipálja.

Az önkormányzati források tekintetében hosszú évek óta Bors a legmódosabb magyar többségű romániai magyar község, s így volt ez 2022-ben. A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium által közétett kimutatások szerint a Bihar megyei község tavaly 23,71 millió lejből gazdálkodott. Hogy ez mekkora összeg, azt jól érzékelteti, hogy Székelykeresztúr városának tavalyi költségvetése közel 3 millió lejjel kisebb, 20,78 millió lej volt.Fotó: Agerpres

Még inkább figyelemre méltó, hogy a költségvetés hozzávetőleg 90 százalékát a saját bevételek adták, melyek 21,41 millió lejt tettek ki, meghaladva olyan városokét, mint Barót és Kovászna. A határmenti közigazgatási egység gazdagságának fő forrása a területén található ipari park és a magyar-román határátkelőhely.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Szatmár megyei Hadad tavalyi költségvetése ennél lényegesen nagyobb, 47,72 millió lej volt, azonban ebből közel 37 millió szubvenció formájában érkezett a községháza pénztárába, a saját bevételek mindössze 2,9 millió lejt tettek ki.

Borsot Balavásár és Uzon követi a közigazgatási tárca adatai alapján. A Maros megyei község tavalyi költségvetése 22,26 millió lej volt, míg a háromszékié 21,89 millió. Jól volt eleresztve tavaly a Maros megyei Marosvécs (21,55 millió lej), Marosszentgyörgy (20,80 millió) és Kerelőszentpál (18,58 millió), a Hargitai megyei Parajd (20,35 millió) és Korond (18,18 millió), valamint a szilágysági Kraszna (18,71 millió) is.

Ha kizárólag a saját bevételek alapján állítjuk fel a rangsort, akkor szintén a négy faluból álló, kb. 4 ezer lelket számláló Bors vezet, ráadásul toronymagasan.  Egyetlen más olyan magyar többségű község sincs az országban, melynek a saját bevételei meghaladnák a 20 millió lejt. Tízmilliónál nagyobb bevétellel is mindössze három erdélyi magyar község büszkélkedhetett: Marosszentgyörgy (14,14 millió lej), Kerelőszentpál (11,73 millió) és Koronka (10,64 millió). Az első tíz között volt még 2020-ban a Kolozs megyei Tordaszentlászló (8,52 millió lej), a háromszéki Zágon (7,73 millió), a Hargita megyei Parajd (7,43 millió), a Bihar megyei Bihar (7,22 millió), a szilágyszági Sarmaság (7,16 millió), valamint a bihari Diószeg és az udvarhelyszéki Zetelaka, egyaránt 6,91 millió lejjel.

Kapcsolódók

Kimaradt?