Újabb kategóriával bővítené az RMDSZ a felszíni kitermelésből származó illetékeket az önkormányzatok számára: az ásványvízipari kitermelésből származó bányailleték 80 százaléka a helyi és megyei önkormányzatoknál marad, azonban ez csak az ásványvíz kitermelésére vonatkozott. Most egy törvénykezdeményezéssel a terápiás célokra használt ásványvíz kitermelése után járó illeték-bevételek is az önkormányzatokat illetnék meg, amelyet a helyi közösségek fejlesztésére fordíthatnak.

Miklós Zoltán, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője, a törvénykezdeményezés kidolgozója elmondta: „a gyógyászati célú ásványvizek az ásványvízforrásokkal azonos kategóriába tartoznak. Ezeket a gyógyfürdőkben és gyógyászati központokban használják számos betegség megelőzésére, kezelésére vagy enyhítésére. Törvénymódosítást dolgoztunk ki és iktattunk a parlamentben azzal a céllal, hogy a terápiás célra használt ásványvizek is bekerüljenek ebbe a kategóriába, amely értelmében a kitermelés utáni illetéknek a 80 százalékát a helyi közigazgatási egységek kapják. Eszerint a befizetett illeték 35 százaléka a megyei önkormányzatnál maradna, 45 százaléka pedig a helyi önkormányzat kölségvetésébe kerülne és csupán 20 százalékot kellene befizetni az államkasszába. Eddig a terápiás célra használt ásványvizek utáni illeték teljes mértékben az államkasszába került.”

Miklós Zoltán, az RMDSZ Kovászna megyei parlementi képviselője rámutatott arra is, hogy az országban több mint 15 települést érint ez a törvénykezdeményezés: „Székelyföldön például Borszék és Kovászna megye ezzel a jogszabállyal kibővítheti saját borvizeinek gazdasági hasznát, amelyet gyógykezelésekre is felhasználnak, ugyanakkor ezeket az összegeket a települések fejlesztésére fordíthatja. Így a helyi önkormányzatok a törvénytervezet értelmében jogosultak lesznek ezekre az összegekre, amelyet a lakosság életszínvonalának növekedését célzó intézkedések finanszírozására, a szükséges közszolgáltatások és infrastrukturális fejlesztésekre fordíthatják. Az RMDSZ célja az, hogy az illetékek helyben maradjanak, amit visszafordíthatunk a közösség javára” – nyilatkozta a képviselő.

A törvénytervezetről első házként a szenátus dönt, majd a képviselőházban a bizottsági munkálatok után kerül plénum előtti szavazásra.