Stratégiai tartalékként egyetlen működőképes szénerőmű maradhat az országban.

Az Európai Unió a szén energetikai célú felhasználásának teljes megszüntetését várja el a tagállamoktól, az országos helyreállítása tervbe (PNRR) pedig a kormány határidős vállalásokat foglalt bele. A feketeszénnel vagy barnaszénnel működő valamennyi erőművet 2032-ig kell bezárni Romániában.

A PNRR ugyanakkor részletes ütemtervet is tartalmaz. Ennek értelmében 2025 végéig, vagyis alig valamivel több, mint négy év alatt 3 780 MW szénalapú termelési kapacitást kellene felszámolni. Ez elég merész vállalás, mivel jelenleg Románia széntüzelésű erőműveinek 4 142,2 MW a teljes beépített kapacitása. A helyreállítási tervben szereplő előírás azt jelenti, hogy ennek a 91 százaléka van megszüntetésre ítélve 2025 december 31-ig.

Látszólag ez nem volna túl nagy érvágás a hazai energetikai szektornak, lévén, hogy a szénerőművek a teljes energiatermelési kapacitásnak csak 21,1 százalékát adják. Az élet azonban mindig bonyolultabb, mint ahogy azt a statisztikai adatok felületes szemlélése sugallja, s ez alól az energetika sem kivétel. Az  üvegházhatású gázok kibocsátásával nem járó energiatermelés nagyban ki van szolgáltatva a természetnek: alacsony vízállás esetén kevesebbet termelnek a vízerőművek, amikor nem süt a nap a naperőművek nem juttatnak energiát az országos rendszerbe, szélcsend idején pedig állnak a szélturbinák.

Ezért aztán megtörténik, hogy a szénerőműveknek fontos szerep jut, amire az elmúlt időszakban is volt példa. Így például szeptember 19-én, a reggeli órákban a szénből állítottuk elő az energiaszükséglet 27 százalékát. Az erőművek bezárása már idén elkezdődik, az év végéig 1 695 MW-tal kell csökkenteni a szénre eső termelési kapacitást.

A gáz, a nap és a szél kora

2022 végére további 660 MW-nyi kapacitást kell megszüntetni. További három év áll majd a kormány rendelkezésére, hogy 1 425 MW beépített kapacitást kapcsoljon ki az energiatermelésből. Romániában kisebbfajta csoda, ha két intézmény vagy dokumentum ugyanazon témára vonatkozó adatai egyeznek, ezért tulajdonképpen normális, hogy a PNRR szerint 4 590 MW a szénerőművek beépített kapacitása, ami 448 MW-tal több annál, amennyit az Országos Energiaár-szabályozó Hivatal (ANRE) nyilván tart. Valószínűnek tűnik, hogy a kormány hamis, a reálisnál nagyobb adatot közölt az Európai Bizottsággal, hogy minél nagyobb, konkrétan 810 MW kapacitást tarthasson meg stratégiai tartalékként. Az economica.net értesülései szerint a rovinari-i erőműről van szó.

Kapcsolódó

Chirițoiu: legalább 4 – 5 éven át drága lesz az áram

A gáz ára azonban csökkenni fog a közeljövőben, véli a Versenyhivatal elnöke.

gáz áram elektromos energia

A helyreállításai terv értelmében az energiatermelés területén a szenet földgázzal és megújuló forrásokkal kell kiváltani. Az ütemterv értelmében 2022 első negyedévében a cégek elkezdhetnek pályázni támogatásra nap- és szélerőművek építésére. 2023 utolsó negyedévében alá lehet írni a minimum 1 500 MW kapacitású erőművek kivitelezési szerződéseit.  

2024 közepéig 950 MW kapacitású erőműveket kellene rákapcsolni az országos energia elosztó hálózatra. 2025 második negyedévében kerülhet sor a következő versenytárgyalásra, aminek a tétje további 2 ezer MW beépített kapacitású napelem parkok és szélerőművek építése. 2025 végéig 1 300 MW energia termelésére képes erőműveknek kellene elkészülniük, köztük lehetnek gáztüzelésűek is. 2026 júniusának végéig legalább 3 ezer MW kapacitású, megújuló forrásokat felhasználó erőművet kellene átadni. Ez egy kifejezetten merész forgatókönyv, nem lenne világraszóló szenzáció, ha nem sikerülne tartani. Természetesen attól még nem kellene elővenni a sufniból a petróleumlámpát, a termelési kapacitás esetleges csökkenést lehetne importtal ellensúlyozni.

A szakemberek egy részének fenntartásai vannak az Európai Unió dekarbonizációs politikájával szemben. „Az árak egész Európában emelkedtek. Véleményem szerint Európa, az Európai Bizottság energetikai politikája és az ambícióik több mint túlzottak” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Silvia Vlăsceanu, az Elektromos Energiát Termelők Egyesületének az elnöke.

(Nyitókép: Pexels)