Az erdélyi nagyvárosok közül Nagyvárad használta fel a legtöbb pénzt, a kisvárosok és a községek közül Kézdivásárhely és Kisbács önkormányzata teljesített kiemelkedően.  

Románia egyelőre nem jeleskedik az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében rendelkezésére álló temérdek pénz elköltésében, s igaz ez, sajnos, az erdélyi önkormányzatokra is.

Naprakész információk nincsenek arról, hogy mekkora összeget sikerült felhasználni jelen pillanatig, ami biztos az, hogy március végén 1,95 milliárd eurónál tartottunk, s azóta nem nőhetett látványosan. Akkor Adrian Câciu, a beruházások és európai projektek minisztere elégedetlenségének adott hangot, s volt is rá oka.

Az Európai Bizottság ezidáig 9,45 milliárd eurót utalt át Romániának, aminek hozzávetőleg az ötödét sikerült elköltenünk. Ha a teljes, 28,51 milliárdos keretösszeget tekintjük, akkor még rosszabb a mérleg, annak ugyanis mindössze a 6,84 százalékát használtuk fel.  

A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium adatai szerint 2023-ban az erdélyi megyeszékhelyek közül Nagyvárad költötte el a messze legtöbb PNRR-s pénzt, 10,98 millió lej vissza nem térítendő támogatást. A második legnagyobb összeget a nagyszebeni önkormányzat használta fel, 3,84  millió lej értékű kedvezményes hitelt. Ez utóbbit az Európai Unió veszi fel, de a tagállamoknak kell majd visszafizetniük a rájuk eső összeget.

A harmadik legnagyobb tavalyi felhasználó Gyulafehérvár volt 3,75 millió lejjel, de visszonylag sok pénzt költött Brassó is, 2,2 millió lejt. Figyelembe véve, hogy az ország legkisebb megyeszékhelye, Csíkszereda is elég sok PNRR-s pénzt használt fel, 636 millió lejt. Sepsiszentgyörgy 601 ezer lejt hívott le az országos helyreállítási terv keretösszegéből, ami nem egy egetrengető összeg, de még így is megelőz egy sor más, jóval nagyobb megyeszékhelyet, például Temesvárt, mely 308 ezret költött.

Marosvásárhely: 0

Ezen a téren a marosvásárhelyi önkormányzat tavalyi teljesítménye nulla volt, egyenértékű a felhasznált pénzösszeggel. Szatmárnémeti 1000 lej vissza nem térítendő támogatást és 7500 lej értékű PNRR-s kölcsönt költött el, ami nem lehetett nagy kihívás.

Nagyon jól teljesített ellenben több magyar vezetésű kisváros: Kézdivásárhely 7,83 millió, Nagyszalonta 2,38 millió, míg Nagykároly 1,22 millió lejt használt fel.

Első látásra úgy tűnhet, hogy Kolozsvár, a maga 1,34 millió lejével egész ügyesen hasznáéta ki a helyreállítási terv adta lehetőségeket. Igencsak árnyalja a képet, hogy ennél a kincses várossal határos Kisbács község is többet költött, 1,44 millió lejt, Aranyosgyéresről (3,08 millió lej) nem is beszélve.

Mindezek után azon sem lehet csodálkozni, hogy 2023-ban a 75 Kolozs megyei községi önkormányzat közül 57 egy árva lejt sem használt fel a PNRR keretösszegéből. Háromszéken 40-ből 26, Hargita megyében 58-ból 36, Marosban pedig 91-ből 39 község számára mintha nem is létezett volna 2023-ban a helyreállítási terv pénzes zsákja.

Természetesen vannak jó példák is: a Hargita megyei Nagygalambfalva önkormámnyzata 1,49 millió lejt hívott le a helyreállítási terv keretösszegéből, a háromszéki gelencéé 659 ezret, míg a Maros megyei Szászkézdé 800 ezret.

Bukaresti végletek

Összevetve a bukaresti adatokkal, szinte már a normalitás szférájába tartozik, hogy országos szinte önkormányzatok százai egy lejt sem költöttek el tavaly PNRR-s beruházásokra. Ugyanebben a cipőben jár a főváros 1. és 5. kerülete, de nevetséges a 2. kerület 40 526 leje és a főpolgármesteri hivatal neve mellett álló 444 910 lejes összeg is. Kimagaslóan teljesített ellenben az 5. kerületi önkormányzat, mely 256 millió lejt költött el.      

A kormány illetékesei előszeretettel takaródznak azzal, hogy az országos helyreállítási terv pénzeinek a zömét az utolsó másfél évben fogjuk elkölteni. Az igaz, hogy a 2026 augusztusában záruló ciklus vége felé felgyorsulnak majd a kiadások, azonban az is egyértelmű, hogy a mostanáig elég alacsony hatásfokkal használtuk fel a rendelkezésünkre álló PNRR-s pénzt.