A Világbank csütörtökön közzétett elemzése szerint Romániának költségvetési konszolidáció és strukturális reformok kombinációjára van szüksége a külső egyensúlyhiányok kezeléséhez.

A nemzetközi pénzintézet a költségvetés helyzetének javítását szolgáló intézkedések közé sorolta jelentésében az adózók körének kiszélesítését, az adóbehajtás hatékonyságának növelését, az állami nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek rendszerének reformját, valamint a mellőzhető kiadások csökkentését.

A Világbank szerint az állami beruházások koordinálásának javítása jelentős rendelkezésre álló európai források lehívását segítené elő, és hozzájárulna az egészségügyi és oktatási rendszer felzárkóztatásához, az állami tulajdonú vállalatok reformjához és az infrastruktúra fejlesztéséhez. Ez együtt járna a termelékenység növekedésével és javítaná Románia versenyképességét.

A jelentés emlékeztetett arra, hogy Románia ikerdeficitje - a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya - 2018 óta folyamatosan nő, és az országot érő két külső sokk - a világjárvány és az ukrajnai háború - fokozta ezeket az egyensúlytalanságokat. A Világbank szakértői szerint a ciklikusan kiigazított költségvetési deficit és a folyó fizetési mérleg hiánya között az elmúlt években szoros kapcsolat állt fenn.

Az elemzés szerint az utóbbi két évtizedben Románia átlagos költségvetési hiánya a GDP 3,7 százaléka volt, ami jóval meghaladta a 2,8 százalékos uniós átlagot, a folyó fizetési mérleg átlagos hiánya pedig elérte a bruttó hazai termék 5,7 százalékát. A világjárvány hatására 2020-ban a GDP 9,2 százalékára nőtt a költségvetési deficit, mert a pandémiával kapcsolatos költségek növelték a kiadásokat, miközben a gazdaság zsugorodása miatt csökkentek az állam bevételei.

A Világbank szerint 2021-2022 a viszonylagos konszolidáció időszaka volt Románia számára. A háború okozta energiadrágulás a GDP 9,4 százalékra növelte a folyó fizetési mérleg hiányát 2022-ben, de a közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően ez még mindig kisebb volt, mint a 2007-ben jegyzett 13,6 százalékos hiány.

A nemzetközi pénzintézet végezetül megállapította, hogy Románia nagy áruforgalmi deficitet könyvelhetett el. Ennek ellenére a külső egyensúlyhiány alacsonyabb, mint a globális pénzügyi válság előtt volt, mert ellensúlyozták az uniós források és a külföldi beruházások.